Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916

7. 1916. június 30. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 763

1916. június 30-iki közgyűlés. 763. szám. 733 nem csorbítottuk-e ezáltal a termelési erőnket és versenyképességünket. Mielőtt a törvényjavaslatok életbelépnének, szükségesnek tartjuk az egész jövedéki kihágási eljárásnak a teljes reformját. Szükségesnek tartjuk a részben még Mária Terézia korából származó, részben pedig 1842-ből származó harmincadhivatali utasításoknak és rendtartási szabályoknak a revízióját, különösen pedig a feljelentők jutalmazására és a névtelen feljelentők jutalmazására vonatkozó intézménynek a teljes eltörlését. Az eddig fennálló adótőrvények mellett nem volt még olyan anomália ezeknek az elavult szabályoknak a fenntartása, mint aminőknek jelentkeznek most. Mert a jövedelmi adó részleges életbeléptetésére vonatkozó törvényjavaslat, azután a vagyoni adóról szóló törvényjavaslat, a hadiadóról szóló törvényjavaslatok annyi mindent minősítenek jövedéki kihágásnak, hogy ilyenformán a jövedéki kihágások területe tetemesen bővül. A megbővült területen az elavult eljárási szabályokat fenntartani nem lehet. Hogy az új adótörvények és a jövedéki kihágási eljárási. reformja között megvan az összefüggés, ezt maga a kormány is elismerte, midőn az 1914. évi XLV1. t.-cikket vagyis a jövedelemadónak a 20.000 koronán felüli jövedelmekre való részleges és ideiglenes életbeléptetését tárgyalta a képviselőház s a pénzügyminiszter i*r elismerte annak jogosultságát, hogy a jövedéki kihágási eljárást legalább részlegesen reformálni kell, mielőtt még az új törvény hatályossá válnék. A pénzügyminiszteri nyilatkozat következménye volt azután, hogy az igazságügymtniszter úr a pénzügyminiszter úrral egyetértően 1916. évi január 12-én 800. szám alatt rendeletet bocsátott ki az új jövedéki kihágási- eljárásról. Ez az új jövedéki kihágási eljárás azonban kizáróan a pénzügyi bíróságok előtt folyó eljárásra vonatkozik és csupán azt a nóvumot tartalmazza, hogy ezentúl a pénzügyi bíráskodással felruházott királyi törvényszékek és Ítélőtáblák előtt a főtárgyalás szóbeli és közvetlen. Ellenben a nyomozatot illetve, a vizsgálatot továbbra is a pénzügyi közegek kezében hagyta meg és a nyomozatra, illetve vizsgálatra vonatkozóan továbbra is fenntartotta teljesen a régi harmincadhivatali utasítások és rendtartás uralmát. Tette ezt annak dacára, hogy a közadók kezeléséről szóló 1909. évi XI. t.-c. 101. §-a a következőket tartalmazza: „Felhatalmaztatik az igazságügyminiszter, hogy a jövedéki kihágások eseteiben követendő eljárást a pénzügyminiszterrel egyetértöleg, a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896. évi XXXIII. t.-cikk elveinek figyelembevételével, tekintet nélkül az egyes törvényekben foglalt külön szabályokra, rendelettel szabályozhassa. A rendelet az országgyűlésnek bemutatandó." • Jti

. A bűnvádi perrendtartás szabályai az u] jövedéki kihágási eljárás szerint is azonban csupán a törvényszékek és királyi ítélőtáblák előtti eljárásban érvényesülnek, míg az ezt megelőző eljárásban a nyomozatra a régi elavult szabályok irányadók. Különösen veszedelmesnek és erkölcstelennek tartjuk ezen elavult szabályok azon rendelkezésének a fenntartását, hogy a feljelentők, legyenek bár azok hivatalos közegek vagy hivatalt nem viselő személyek, aránytalanul nagy jutalomban részesülnek, különösen pedig a névtelen feljelentések jutalmazását. Mert ez lehetővé teszi, hogy a feljelentések üzletszerű gyártását problematikus exisztenciák állandó keresetforrásukká tesyék. A törvényjavaslatokat áttekintvén, azt látjuk, hogy ezek a javaslatok igen fontos részletekről nem 109