Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916

5. 1916. május 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 566

1916. május 24-iki közgyű lés. 566. szám. 335 való aláírása napjától számított 5 éven belül beépí­teni és ezeket rendeltetésüknek átadni. Ennek meg nem történte esetén, a székesfővárosnak joga van az adásvételi szerződéstől a vételártőkének kamat nélkül való visszafizetése mellett egyoldalúan tanácsi hatá­rozattal jogerősen elállani. Az e pontban megkívánt beépítés, illetőleg ren­deltetésnek való átadás megtörténte előtt, továbbá mindaddig, míg a vevő a kincstári vagyonátruházási illetéket és a fővárosi átiratási dijat le nem fizette, a székesfőváros a vevőnek a tulajdonjognak telek­könyvi bekebelezésére bekebelezési engedélyt nem ad. 3. Az ingatlan eladási ára a felosztatlan álla­potnak megfelelő forgalmi árban állapítandó meg, tekintet nélkül a lettári árra. Az árat a vevő az adás­vételi szerződésnek részéről való aláírásakor köteles megfizetni. Ennek megtörténtével a'vevő az ingatlan birtokába lép. Vevő köteles a szerződést az adásvételre vonat­kozó közgyűlési határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 hónapon belül aláírni, mert ellenkező esetben a közgyűlési határozat hatályát veszti. 4. Az ingatlan csak a székesfőváros engedé­lyével idegeníthető el, evégből az ingatlanra az elide­genítési tilalom telekkönyvileg följegyzendő. A székes­főváros azonban kijelenti, hogy az adásvételi szerző­désben foglalt feltételeknek az új vevő által való elvállalása mellett, az elidegenítésre az engedélyt meg fogja adni. 5: Az ingatlan csak a székesfőváros engedé­lyével terhelhető meg; ez az engedély csak olykép adható meg, hogy az ingatlannak a 8 pont szerint a székesfővárosra való visszaszállását tehermentesen tegye lehetővé. Evégből az ingatlanra a terhelési tilalom telek­könyvileg feljegyzendő. A székesfőváros azonban kijelenti, hogy az adásvételi szerződésben foglalt feltételeknek a hitelező által való elismerése mellett és a 8. pontban említett visszaszállás esetére a tehermentességnek biztosítá­sával, megfogja engedni az ingatlannak valamely a székesfőváros által elfogadott hitelezőtől felveendő kölcsönnel a vételár és az igazolt építési töke 60°/o-a erejéig való megterhelését. Az ingatlan egy részének a 7. pont szerint kor­látlan tulajdonná válása esetén az engedélyezett jel­zálogos teher a szükséghez képest a korlátozott tulajdonban maradó részre nézve az e pontban fog­lalt követelésnekmegfelelően, megelőzőleg leszállítandó. 6. Az árverés" mellőzendő, kivéve, ha a székes­főváros maga kezdeményezi ingatlanoknak gyáripari célra való eladását. 7. A tulajdonos a gyáripari üzem felhagyásával az adásvételi szerződésnek a vevő által történt aláírása napjától számított 20 év eltelte után az ingatlannak a feloszthatását kérheti és ehhez a székesfőváros beleegyezését nem tagadhatja meg, ha a tulajdonos előzőleg a székesfővárosnak mint eladónak megfizeti az ingatlan vételára és az ingatlannak a kérelem előterjesztése idejekor a házhelyeknek megfelelőleg megállapítandó telekértéke közt levő különbözetnek felerészét. Az értékkülönbözetet a székesfőváros tanácsa állapítja meg, de a tulajdonosnak, ha a tanács meg­állapítását sérelmesnek tartja, jogában lesz az érték megállapítását akár peres úton, akár előleges birói szemle útján kérni, de köteles úgy a peres, mint a peren kívüli eljárás költségeit viselni, bármilyen ered­ményre vezet az igénybe vett birói eljárás. Az értékkülönbözet megfizetése ellenében a székesfőváros az 1., 4., 5. és 8. pontban említett tulajdonjogi korlátozásoknak a telekkönyvből való törlésére az engedélyt meg fogja adni, de csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom