Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916

5. 1916. május 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 566

336 1916. május 24-iki közgyűlés. 566. szám : akkor, ha az ingatlannak építési telkekre való felosz­tása, illetőleg az építési telkek tényleges megalakí­tása, a felosztás alá került területen fennállott üzemi (nem alkalmazotti lakó-) épületek lebontásával meg­történt. Az adásvételi szerződésnek a vevő részéről való aláírása napjától számított tíz év eltelte után a tulaj­donos a gyári üzem fentartása mellett is feloszthatási kérelmet terjeszthet elő az ingatlan terjedelmének egyötödére nézve; ez esetben is e pont rendelkezései alkalmaztatnak. / Az 1. pontban említett gyári alkalmazotti lakó­házaktól eltekintve, a telken lakóház csak a telek megfelelő részének külön telekkönyvi testként való megalakításával építhető meg. E megállapodás nem érinti a székesfővárosnak, mint telekrendezési hatóságnak jogait. 8. Amennyiben az ingatlan a 7. pont szerint nem megy át a tulajdonosnak korlátlan használatába, az ingatlan az adásvételi szerződésnek a vevő által történt aláírása napjától számított 90 év elteltével a székesfőváros tulajdonába visszaszáll. Ez a tulajdonjogi korlátozás telekkönyvi feljegy­zéssel biztosítandó. Ha a 7. pont esete az ingatlannak csak egy részére következik be, az ingatlan további, felosztatlan, részére nézve ugyanez a rendelkezés nyer alkalmazást. Ha a tulajdonjognak a székesfővárosra való visszaszállásának esete bekövetkezik, a tulajdonos köteles az ingatlant teljesen igény- és tehermentesen a székesfőváros tulajdonába és birtokába visszabo­csátani, míg a székesfőváros kizárólag csak a vételár­tőkét kamat nélkül tartozik a tulajdonosnak vissza­fizetni. Ha a tulajdonos visszabocsátási kötelezettségé­nek eleget nem tesz, jogosítva van a székesfőváros az ingatlant bírói eljárás nélkül, közigazgatási úton birtokába venni s a tulajdonos engedélye vagy hoz­zájárulása nélkül a tulajdonjognak javára leendő telekkönyvi bekebelezését kérni és ^keresztülvinni. A visszaszállás beáltakor az ingatlanon fennálló felépítményeket és azok tartozékait a tulajdonosnak joga van hat hónap alatt ^elvinni. Ha a tulajdonos ezzel a jogával az ingatlan visszaszállásától számított hat havi határidő alatt nem élne, a felépítmények és ezek tartozékai minden meg­térítés vagy kártérítés nélkül a székesfőváros tulaj­donába mennek át. 9. Ha valaki gyári rendeltetésű ingatlan kiegészí­tésére kíván a székesfővárostól ingatlant akár egyszerre, akár több alkalommal venni, az ilyen ingatlanok, vagy ingatlanrészek, amennyiben összesen kisebbek a vevő tulajdonában levő ingatlannál és összesen 2000 négyszögölnél nem nagyobb terjedelműek, kor­látozásmentesen adhatók el. Ez esetben az ár a házhelyeknek megfelelő for­galmi árban állapítandó meg. Az árverés ez esetben is mellőzendő, kivéve, ha ugyanarra a területre több szomszédos gyári vál­lalat tartana igényt, amiről meg kell győződni. Az ezen pontban foglalt rendelkezés ennek az elvi határozatnak a meghozatala után a fővárostól megveendő ingatlannak további fővárosi területtel való kiegészítésénél nem alkalmazható. . 10. Az ingatlan eladásával járó összes illetékek, díjak és költségek a vevőt terhelik. 11. Az e határozatban foglalt rendelkezések a székesfőváros által esetleg kikötendő csereszerződé­sekre nem terjednek ki. k Végül a közgyűlés a közgazdasági bizottságnak a tanács által is pártolt javaslatára felhívja a tanácsot,

Next

/
Oldalképek
Tartalom