Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1914

4. 1914. február 18. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 291 - 298 - 293 - 294 - 295

1914. február 18-iki közgyűlés. 295. szám. A tényleges szolgálat közben elhunyt polgári és elemi iskolai, valamint árvaházi és szeretetházi alkalmazottak özvegyeinek és árváinak azonban az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 140. §-a értelmében a beszámítható járandóság hat hónapra eső részére, a lakáspénznek pedig két bérévnegyedre eső részére van igényük. Ez a rendelkezés a szaktanítók özvegyeire és árváira nem terjed ki. Amennyiben az elhunyt lakást természetben bírt, ha a második pontban felsorolt intézeteknél — nem szaktanítói minőségben — volt alkalmazva, hátrahagyottai a lakás használatában két bérévnegyeden át megmaradnak, a többi alkalmazottak hátrahagyottainak pedig az alkalmazott halálát követő egy bérévnegyeden át vagy a lakás használatára, vagy pedig az elhunyt fizetésének megfelelő lakáspénz egy negyedévi részére van igényük, amire nézve esetről-esetre a tanács határoz. A jelen szakasz értelmében folyósított összegek a költségvetés nyugdíj fejezetét terhelik. • V. FEJEZET. A nevelési díjról. 28. §. A nyugdíjképes vagy nyugdíjas állapotban elhunyt alkalmazottak törvényes vagy törvényesített gyermekei, amennyiben atyjuk tényleges szolgálata alatt vagy azelőtt, vagy pedig nyugdíjas állapotában születtek, úgyszintén utószülött gyermekei nevelési díjban részesülnek. Nyugdíjképes vagy nyugdíjas tanítónő vagy óvónő hátramaradt gyermekei részére a nevelési díj akkor is jár, ha atyjuk még életben van. A polgári iskolai, elemi iskolai, árvaházi és szeretetházi tanítónők, úgyszintén az óvónők' hátramaradt gyermekei teljesen árvákul tekintendők. Ha az atya elhunytakor ennek szolgálati ideje a 13. §. értelmében az állandó ellátást nem biztosítaná, akkor hátramaradt kiskorú és teljesen árva gyermekei egyszersmindenkorra ugyanolyan végkielégítésben részesülnek, mint amennyit a 18. §. értelmében ellátása esetén maga az atya kapott volna. A végkielégítésben részesített alkalmazott árvái nevelési díjra igényt nem tarthatnak. Az alkalmazott által örökbefogadott gyermeknek nincsen igénye nevelési járulékra, viszont az a körülmény, hogy az alkalmazottnak gyermekét harmadik személy örökbe fogadta, a nevelési járulékra való igényt nem szünteti meg. 29. §. A nevelési díj félárváknál egyenkint az elhunyt szülő nyugdíjának s illetőleg azon összegnek 10%-a, amelyre az illető nyugdíjszerű ellátása esetén igényt tarthatott volna. Teljesen árvák az előbbi pontban meghatározott nevelési díj kétszeresét kapják. A teljesen árva gyermeket, ha nemcsak atyja, hanem anyja is a főváros szolgálatában állott, a nevelési díj külön-külön mindkét szülő után teljes mértékben megilleti. A teljes árvákat megillető nevelési díjban részesítendők a 33. §-ban megállapított koruk eléréséig az oly gyermekek is, akiknek anyja házassági elválás, saját hibája, vagy férjhezmenetele miatt özvegyi díját