Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1914

4. 1914. február 18. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 291 - 298 - 293 - 294 - 295

1914. február 18-flri közgyűlés. 295. szám. 99 elvesztette vagy ellátást egyáltalában nem is nyert, ha azonban az anyának az állandó özvegyi ellátásra való igénye megnyílik, illetőleg újra föléled, akkor az árvák folytatólag már csak a félárvákat megillető nevelési díjat kapják. 30. §. A nevelési díj a félárváknál egyenkint a kiskorúak 9 éves koráig 400, 10—14 éves koráig 600, 15 éves korától 20, illetőleg 24 éves koráig 800 koronánál többre, teljesen árváknál pedig egyenkint a kiskorúak 9 éves koráig 600, 10—14 éves koráig 900, 15 éves korától 20, illetőleg 24 éves koráig 1200 koronánál többre soha sem terjedhet. A nevelési díj nem lehet kevesebb, mint amennyit a 780/85. kgy. sz. budapesti nyugdíjszabályzat és a népoktatási intézetekben, alkalmazottak árvái részére az 1891 : XL1II., a magasabbfokú iskolákban alkalmazottak árvái részére pedig az 1894 : XXVII. törvénycikkek megállapítanak. 31. §. A tényleges szolgálatban elhalt alkalmazott özvegyét és gyermekeit megillető özvegyi nyugdíjnak és nevelési járulékoknak összege együttvéve nem haladhatja meg az elhalt által a tényleges szolgálatban utoljára élvezett beszámítható javadalmazásnak az összegét, a nyugdíjazott állapotban elhalt alkalmazottnak özvegyét és gyermekeit megillető özvegyi nyugdíjnak és nevelési járulékoknak összege pedig együttvéve nem haladhatja meg az elhalt által élvezett nyugellátásnak (a nyugdíj és a nyugdíjpótló alapból húzott kiegészítésnek) az összegét. Ha a jelen szabályrendelet alapján járó özvegyi nyugdíjnak és nevelési járulékoknak összege együttvéve meghaladná a tényleges szolgálatban elhalt által utoljára élvezett beszámítható javadalmazásnak, illetőleg a nyugdíjazott állapotban elhalt által élvezett nyugellátásnak az összegét, akkor a gyermekek nevelési járulékát, az özvegyi nyugdíj érintetlenül hagyása mellett, minden egyes gyermekre nézve azzal az összeggel kell megállapítani, amelyet az elhalt által utoljára élvezett beszámítható javadalmazás, illetőleg az elhalt által élvezett nyugellátás és az özvegyi nyugdíj közötti különbözetnek a nevelési járulékra igénnyel bíró gyermekek számával való elosztása eredményez. Az összes hátrahagyottak ellátási járandóságának évi összege mindazonáltal nem lehet kevesebb, •mint amennyit a népoktatási intézetekben alkalmazottak hátrahagyottai részére az 1891 : XLIIL, a magasabb fokú iskolákban alkalmazottak hátrahagyottai részére pedig az 1894. évi XXVII. törvénycikkek megállapítanak. Ezen legkisebb ellátási járandóságból tehát levonásnak helye nem lehet. 32: §. Teljesen szülőtlen s egyszersmind vagyontalan árvák, valamint olyan vagyontalan félárvák, akiknek anyja a gyámi tiszttől elmozdíttatott, a részükre kirendelt gyám, gondnok vagy illetékes gyámhatóság kérésére a székesfőváros által fenntartott árvaházakban neveltetnek, feltéve, hogy ez ellen az intézeti alapszabályok értelmében életkoruk tekintetében vagy más szempontból akadály nem forog fenn. A székesfőváros által fenntartott árvaházakban nevelt árvák nevelési díja az árvaházi nevelés tartama alatt a községi alapból az illető árvaház pénzalapjába átutalandó.