Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1914

5. 1914. március 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 424

152 1914. március 4-iki közgyűlés. 423—424. szám. Mert ma ennek nincs gazdája, tartozik a pénzügyminisztériumhoz, a kereskedelmi minisztériumhoz, a vasúti és hajózási főfelügyelőséghez, s miután háromfelé tartozik, sehova sem tartozik. Sem nekünk, sem a rendőrségnek nem áll módjában befolyást gyakorolni a csavargőzösközlekedésre. Ezt tehát konstatálni kell azzal az állítással szemben, hogy bűnös mulasztás terheli a tanácsot azért, mert nem járatnak elég propellert. Végül arra nézve, amit elsősorban említett a bizottsági tag úr, sajnálom, meg kell ismételnem válaszom azon részét, amelyet Baranski bizottsági tag úrnak adtam. Akármennyire is honorálom az interpellációját, mégsem annak a hatása alatt terjesztetett fel az erzsébethídi átkelési vonal közigazgatási bejárásra, hanem egyszerűen azért, mert most érett meg a kérdés arra, hogy a közigazgatási bejárást megtartsuk. Ha a bizottsági tag úr betekintést venne ezekbe a tervekbe, amelyek ezen átkelésre vonatkoznak, akár a Kossuth Lajos-utcai és Kígyó-téri tervekbe, vagy az Erzsébet-hídon való átkelési tervekbe, amelyek ebbe a kérdésbe belekapcsolódnak s ezekről magának műszaki felvilágosítást adatna, be tetszenék látni, hogy ezeknek a műszaki Ietárgyalására egy esztendő sem sok, pedig egyéb gátló körülmények is voltak. Tehát nem az interpelláció behatása alatt, hanem mert komolyan akartuk, de műszakilag csak most lettek letárgyalva, azért kerültek most felterjesztésre. Kérem, méltóztassék a választ tudomásul venni." !424. Folkusházy Lajos tanácsnok Biró Henrik bizottsági tagnak, a községi kenyérgyár termelőképességének fokozása és az árusítás jobb szervezése ügyében előterjesztett interpellációjára a következő választ adja: „A kenyérgyár termelésének fokozása s az árusítás kiterjesztése s illetve ennek is a fokozása a gyár kibővítésétől van feltételezve. A kibővítést az összes tényezők egybehangzó javaslatára a közgyűlés már elhatározta. A végleges kibővítés helyett eddig csak részleges kibővítés történt, amennyiben időközben 10 új sütőkemence építtetett, ami elsősorban az üzem biztonsága, t. i. tartalékkemencék létesítése, másodsorban pedig a termelés részbeni fokozása érdekében történt. Vagyis ezzel a részleges bővítéssel a gyár termelőképessége az eredeti napi 20—25.000 kg.-ról felemeltetett napi 35.000 kg.-ra. A sütőkemencék szaporításával eredményezett fokozottabb termelőképességhez képest természetesen a kenyérraktárat is kellett volna nagyobbítani, mivel ez vele jár, ezt azonban csakis a végleges bővítés keretében lehet megcsinálni. S e ponton igazat kell adni a bizottsági tag úrnak abban az állításáBan, hogy jelenleg jóval kisebb a kenyérraktár, mint aminőre az időközben fokozott termelésnél tényleg szükség lenne s tény az is, hogy ez az üzemben, persze csak átmenetileg, míg a végleges kibővítés meg nem történik, nehézségeket okoz. A végleges kibővítésnek s ezzel a kenyérgyár termelőképességének és árszabályozó hivatásának a megkívánt nívóra való emelésének eddig az volt a célja, hogy műszaki szempontból még nem tisztáztatott az a kérdés, hogy a kenyérgyár a Hungária-körút homlokvonalán miképen építtessék ki; vagyis, hogy a kenyérgyár a Hungária-körúti oldalon városszépészeti szempontból, a gyárüzem sérelme nélkül milyen műszaki kiképzést kapjon? A közgyűlés a választ 39 szavazattal 30 szava zat ellenében tudomásul veszi.