Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1913
23 . 1913. november 17. díszközgyűlés jegyzőkönyve - 2130 - 2131 - 2132 - 2133 - 2134
1913. no vember 17-iki díszközgyűlés. megfelelő adminisztrációról, de egyúttal a főváros körül kialakuló villatelepek hasonló szükségleteiről is. A nagyvárosias fejlődés emez elemi kívánalmai — nem szólva most a modern irányú városigazgatás szociális, közegészségi és kulturális ideálisabb feladatairól — követelték meg a bevételek rohamos fokozását, illetőleg olyan időkben, midőn a bevételeket megfelelően emelni lehetetlen volt: a szükségleteknek kölcsönökből való kielégítését. Az adósságok 328 millió korona összegével szemben áll összesen 490 millió korona értékű közhasznú beruházás, ami ugyanakkora vagyongyarapodást is jelent. A főbb beruházások 1874—1912. között a zárszámadás alapján az összegek sorrendje szerint a következők voltak: 1. Utca-, útépítés és burkolásra . . 68 millió K 2. Községi iskolákra 53 „ „ 3. Vízvezeték, közkutakra 44 1 /s „ „ 4. Gázmüvekre 37Va „ „ 5. Városrendezési célokra .... 33 J /2 „ „ 6. Városi villamos vasút részvényei . 287a „ „ 7. Templomok, imaházak építése . 23Va „ „ 8. Csatornahálózat 22Ví „ » 9. Bérházak és egyéb nem közjel legű épületek építése 21 „ „ 10. Vásárcsarnokok, vásárterek ... 19 „ „ 11. Községi közigazgatási épületek (a két városháza és elüljárósági épületek, stb.) 18 12. Kórházak l2Vt „ „ 13. Közfürdők, fertőtlenítő intézet, egyéb közegészségügyi inztézmények 11 14. Telkek vásárlása . 11 „ 15. Kereskedelem, forgalom céljaira .8 „ „ 16. Vágóhidak 8 „ „ 17. Kikötők, rakpartok V/% „ „ 18. Városszépítési célokra, parkokra szobrokra stb 7V« 19. Laktanyák építése 7Va 20. Városi vállalatok létesítésére . . 6 „ „ 21. A Ferenc József- és Erzsébet-hidak építésével kapcsolatos kiadások, szabályozások stb 4 1 /* » » 22. Temetők 4 „ 23. Városi villamos művek .... 3 „ „ 24. Folyószabályozás, árvízvédelem .3 „ 25. Szükséglakások, szegényházak, árvaházak, szeretetházak s egyéb szociálpolitikai célokra összesen 27VÍ „ A beruházások összege ...... 490 millió K E 490 millió koronából: 160 millió korona a községi alap bevételeiből és 330 millió a kölcsönökből került ki. Összesen félmilliárd korona beruházás. Ezzel szemben a főváros vagyona 1874-től 1912-ig 107 1 /- millió koronáról 645 millió koronára emelkedett. Ha szembeállítjuk a teher és a vagyon tételeit, úgy azt találjuk, hogy a főváros tiszta vagyona is tetemesen emelkedett. Volt ugyanis tiszta vagyon 1875-ben: 81,356.530 korona, 1912-ben: 287,277.909 korona. Vagyis nettó vagyongyarapodás: 206 millió K, azaz 253°/o. A fővárosnak az egyesítés alkalmával megállapított szervezete, a maihoz viszonyítva, elég csonkának és kezdetlegesnek mondható. A központi igazgatás törzse a polgármesteren és két alpolgármesteren kívül 8 tanácsnok volt; ezek mellé
