Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1913

19. 1913. szeptember 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1722 - 1723 - 1724 - 1725 - 1726

632 1913. szeptember 24-iki közgyűlés. 1726. szám. lett, a saját erejéből tartotta fenn magát és teljesítette a közönség irányában való közérdekű hivatását. Ezzel az eljárásával és azzal, hogy az árakat nem emelte fel, a községi kenyérgyár az utolsó 3 év alatt az őt különben üzleti szempontból jogosan megilletett mintegy 500.000 koronányi bevételi többletről mondott le. Az 1913. szeptember 10-én megtartott lisztbeszerzési versenytárgyalás, — amelyről tájékozásképen, csak mellesleg említem meg azt, hogy az, az eddig eltérés nélkül követett gyakorlathoz képest, az összes budapesti malmok fölhívásával történt, — az 1911 és 1912-es árakhoz képest ugyan olcsóbb árakat eredményezett, azonban minden lisztfajtánál, kivétel nélkül, még mindig drágább eredménnyel járt, mint az 1910. augusztusi versenytárgyalás, amikor az eddigi kenyérárak meg lettek állapítva. Ez a helyzet tette tehát szükségessé a kenyéráraknak újból való megállapítását és illetve 2—2 fillérrel történt fölemelését, amit a községi kenyérgyár intézményének üzleti stabilitása érdekében tovább halasztani most már nem volt szabad, viszont pedig a jelenben alkalomszerüleg lehetett megtenni, mert az 1913. év folyamán a főváros közélelmezési árviszonyaiban általában, az olyan fontos cikkek áraiban pedig, aminők a húsfélék, különösen is némi enyhülés állott be. Meg kell jegyeznem mindamellett azt, hogy az emelés a barna kenyérminőségre nem terjedt ki, annak az ára változatlanul meghagyatott. Ha már most összehasonlítást teszünk a községi kenyérgyár felemelt árai és az egyéb kenyérgyári és pékkenyér árak között, akkor azt látjuk, hogy a hivatalos árjegyzés szerint a községi kenyérgyár fehér kenyere ma is kilogrammonkint 4—8, sőt 12 fillérrel, félbarna kenyere pedig 2—4 fillérrel olcsóbb, úgy, hogy a községi kenyérgyár árszabályozó hivatását a jelen árai mellett is teljes mértékben gyakorolja. Ezenfelül a községi kenyérgyár összes kenyérminőségei burgonya nélkül készülnek, ami ennek a kenyérnek értékét szintén emeli. Azok közül a terhek közül, amelyeket a községi kenyérgyár az 1911., 1912. és 1913. években afenntebb említetteken kívül egyrészt szociális szempontból a munkabérek javítása, másfelől a közönség gyorsabb kiszolgálása érdekében minden rekompenzáció nélkül viselt, meg kell említenem a munkabérek jelentékeny összeggel történt emelését, a szállító fogatoknak és eszközöknek, valamint a munkásszemélyzetnek szaporítására fordított jelentékeny költségtöbbletet. Amit a bizottsági tag úr nem pozitív forrásból merítve, hanem csak hallomás útján említett, hogy a kenyérgyári berendezések körül bajok volnának, vagy hogy a munkásszemélyzet nem volna kihasználva, mert vannak napok, amikor kevesebbet dolgoznak, továbbá, hogy a kenyér minősége ellen vannak, szintén nem közvetlen tapasztalata szerint, hanem hallomása szerint kifogások, erre nézve van szerencsém megemlíteni, hogy a kenyérgyár berendezése kifogástalanul teljesíti a működését s egyébként is a gyár a berendezéseket csak a jótállási idő után veszi át, amikor azoknak minden tekintetben kifogástalan használhatóságáról meggyőződött. Ez a meggyőződés pedig a gépeknek hónapokon keresztül tartó folytonos igénybevétele által történik. Ami a munkásoknak nem kellő kihasználását illeti, igaz, hogy a bizottsági tag úr ezt egy a kenyérgyárban dolgozott munkás nyilatkozatára alapítja, azonban ez nem felel meg a való tényállásnak, mert a kenyérgyárban a munkások a velük történt megállapodás szerint folytonosan és állandóan üzletszerűen vannak kihasználva azonban az illető munkás nem tudta megítélni azorí