Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1913

15.2 1913. június 19. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 1217 - 1218

19-iki köz gyűlés. 1218. szám. ciát vállalni, a székesfőváros törvényhatósága magá­ról már eleve elhárítja s erről a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez, mint legfőbb közlekedésügyi hatósághoz felterjesztésben jelentést tesz. Egyúttal a közgyűlés azt a kérést intézi a m. kir. pénzügyminiszterhez, hogy elrendelni méltóztassék a Margit-híd teljes jókarbahozatalát oly módon, hogy a megnövekedett forgalom idején, vagyis a Lánchíd elzárásának tartama alatt, azon ne váljék szükségessé semmiféle burkolatjavítási munka, mert ilyen útjavítási munka ott egyenesen a közlekedés csődjét idézné elő. 2. Minthogy a közgyűlés a Lánchídnak időleges forgalmon kívül helyezésétől eltekintve is a székes­főváros közlekedési érdekei szempontjából sürgősen megépítendőnek tartja az Ó-Buda—Hungária körúti Dunahídat, feliratban újból kéri a m. kir. pénzügy­minisztert, hogy az 1908. évi XLVIII. t.-c. szelle­mének megfelelően e híd építési munkálatait mielőbb megindíttatni méltóztassék. 3. Utalással az 1840. évi XXXIX. t.-cikkbe fog­lalt szerződés 5. pontjára, mely szerint a Lánchíd helyreállítása tartamára a szükséges átjárásról a Lánc­híd-társaság a maga költségén gondoskodni tartozik; továbbá az 1870. évi X. és XXX. t.-cikkre, melyek szerint az állam a Lánchidat összes jogokkal és kötelezettségekkel a Lánchíd-társulattól megváltotta: a közgyűlés felterjesztésben újból kéri a m. kir. pénz­ügyminisztert, hogy egy a Lánchíd újraépítése alatt használatba veendő s a Lánchíd hídfői és pillérei igénybevételével elkészítendő, esetleg sodronykötélen függő, ideiglenes gyaloghíd megépítéséről, aminek a leirat szerint műszaki akadálya nincsen, az államnak, mint a Lánchíd-társulat jogutódának költségén okvet­lenül gondoskodni méltóztassék; egyúttal pedig arra kéri, hogy a pesti és budai Lánchídfő között legalább is három csavargőzössel az átkelést éjjel-nappal foly­ton lehetővé tenni, a csavargőzösöket a révfizetés alól felmentve, az átkelési díjat a legmérsékeltebben megállapítani, esetleg e hajókon a helyi osztálykülönb­séget megszüntetni s intézkedéseiről a székesfőváros közönségét mielőbb tájékoztatni méltóztassék. 4. Az Erzsébet-hídon át a villamos vasúti köz­közlekedésnek megnyitása céljából a közgyűlés uta­sítja a tanácsot, hogy eziránt a Budapesti villamos városi vasút részvénytársasággal és a Budapesti köz­úti vaspályatársasággal a tárgyalásokat haladék­talanul indítsa meg s a közgyűlésnek oly időben tegyen előterjesztést, hogy az Erzsébet-hídon a vasúti közlekedésnek megindítása arra az időre, mikor a Lánchíd elzáratik, biztosítható legyen. 5. A közgyűlés az Erzsébet-hídon átvezető vasúti forgalom részére olyan vonalelrendezés és vágány­kapcsolatok létesítését kívánja, hogy a hídon átmenő forgalom lebonyolításában mind a két vasúttársaság -­úgy ezen forgalomnál, valamint a már létező háló­zaton egyes csatlakozási pontok között a közlekedés érdekében egymásnak kölcsönösen nyújtandó peage­jogok biztosításával — résztvehessen s hogy a Kossuth Lajos-utcában útszinben építendő vonalfoly­tatás létesítése meg ne nehezíttessék. Erre való tekin­tettel : 6. a közgyűlés meghatalmazza a tanácsot, hogy a Kossuth Lajos-utcában útszinben vezetendő villamos vasúti vonal ügyét azon az alapon, hogy az mindkét vasúttársaság által használható legyen, ismét tár­gyalás alá vehesse s annak engedélyezése iránt fig)' e " lemmel a különböző vonalakra vonatkozó peage-jogo* biztosítására és általában a függőben levő vonal­építési és egyéb kérdések megoldására, különösen pedig a földalatti vasút hálózatának kibővítésére, a közgyűlésnek javaslatot tehessen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom