Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1913

6. 1913. február 26. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 460

182 1913. február 26-iki közgyűlés. 459—460. szám. sági tag válaszolt az egyik kérdésre akkor, amikor azt mondotta, hogy úgy látszik, hogy ezek a mizériák az idei tél különleges viszonyaiban lelik a magyarázatukat. Az első kijelentés, amit tehet, a maga részéről is az, hogy a hetekig tartó szárazság következtében nem lehetett a portalanítás iránt kellő módon intézkedni annál kevésbbé, mert nemcsak szárazság, hanem fagy is volt és ilyen körülmények között az öntözés teljesen lehetetlen. Azonban mióta az idő enyhébbre fordult, az összes előmunkálatok megtétettek arra nézve, hogy az öntözés teljes erővel foganatba tétessék és azt hiszi, hogy már a holnapi naptól kezdve meg fog indulni; épen ma jelentették, hogy 50 kocsit készenlétbe helyeztek és megkezdik az utak portalanítását. Ez vonatkozik az interpelláció 1. és 2. pontjában feltett kérdésekre. Ami a 3. pontban felvetett kérdést illeti, erre nézve csak azt Ígérheti, hogy még a holnapi nap folyamán haladéktalanul meg fogja vizsgálni a dolgot és minden intézkedés meg fog történni, amely ezen mizériák megszüntetésére szükséges. !460. Dr. Wildner Ödön tanácsnok dr. Havass Rezső bizottsági tagnak a fővárosban uralkodó munkanélküliség következményeinek enyhítése ügyében előterjesztett interpellációjára a tanács nevében a következő választ adja: „A tanács, illetve illetékes ügyosztálya már évek óta beható tanulmányokat folytat az interpelláció tárgyát képező szociális kérdés egész komplexuma tárgyában és csak hálás lehet az interpelláló bizottsági tag úrnak, hogy alkalmat adott arra, hogy a bajnak nemcsak a jelén pillanatban mutatkozó tünetei és annak orvoslásáról, hanem a probléma mélyebben fekvő gyökereiről és annak tartósabb megoldásáról is röviden nyilatkozzék. A tanácsnak is tudomása van arról, hogy jelenleg nagyszámú ipari munkás van önhibáján kívül munka nélkül. A téli munkanélküliségnek alapjellegét az építőiparnak és a földmunkáknak az évszakkal összefüggő pangás adja meg, amely más iparágakat is szünetelésre kényszerit. A téli munkanélküliség rendes arányait azonban kétségtelenül fokozta az idén az, hogy a nemzetközi pénzpiac megrosszabbodása és a háborús veszedelem következtében, s különösen a hitel megszorítása s megvonása folytán az építőipar vele kapcsolatos iparágak már az ősz eleje óta válságba kerültek és a rossz üzletmenet és a sötét gazdasági kilátások következtében a tömegfogyasztás és a fényűzési iparágak piaca is összeszorult. Csak bizonyos gyári iparágak, nevezetesen a gépgyártás tudta magát a hanyatló konjunktúra hatásai ellen elég eréllyel megóvni. Annak a megállapítására, hogy jelenleg hány munkás van munka nélkül, nem állanak hivatalos adatok rendelkezésünkre. A munkanélküliség statisztikája — kivált hazánkban — egyike a statisztika legfejletlenebb ágainak. Az összes munkanélkülieknek pontos megállapítása csak úgy volna lehetséges, ha a munkanélkülieket valamely napon, házról-házra járó hatósági közegekkel, egységes elvek szerint összeiratnók. Minden egyéb fölvétel többé-kevésbbé hiányos, illetve hibás adatokra vezet. Ily hivatalos felvételt azonban költségessége és csekély gyakorlati haszna miatt nem kívánunk keresztülvinni. Az ugyanis csak egy pillanatfelvétel volna, holott a munkanélküliség napról-napra változó jelenség. Azt az összeget, — 10—15.000 koronát, — amelybe egy jó A választ úgy interpelláló, mint a közgyűlés tudomásul veszi.