Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1910

16. 1910. június 8. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1089

378 1910. június 8-iki közgyűlés. 1088—1089. szám. és kikötésnek dacára a nevezett társaság munkásai az útban levő fákat minden szakértelem nélkül megnyesték és megcsonkították, de nemcsak ezen társaság emberei, hanem a posta és távírda műszaki felügyelőségének az emberei is akkor, amikor uj telefonoszlopokat állítottak fel azon az útvonalon. Ezen tényekről a tanácsnak, a kertészeti igazgató és az erdő és mezőgazgasági hivatal részletes jelentéséből hivatalos tudomása van és ennek következtében a tanács egyrészt felirt a kereskedelmi miniszterhez, hogy intézkedjék az iránt, hogy a posta és távírda műszaki felügyelőségénél alkalmazott emberek a jövőben ilyen visszaéléseket el ne követhessenek, amire nézve a válasz meg is érkezett, hogy a szükséges intézkedéseket megtette, másfelől a nevezett társaságot szerződésellenes és engedélyellenes magatartása miatt a szerződés alapján a tanács 400 K-val megbírságolta. A megállapított kár a főváros hivatalos közegei becslése szerint és pedig a társaság által okozott kár 540 K 80 f és a telefon emberei által okozott kár 1131 K, ezen kárösszegekre nézve utasította a tanács a tiszti ügyészséget, hogy egyrészt a kincstárt, másrészt az engedélyes társasagot hívja fel a kár megtérítésére, amennyiben pedig a kárt meg nem térítenék, a kárösszeget per utján hajtsa be. Kéri a válasz tudomásul vételét. Az adott választ ugy interpelláló, mint a közgyűlés tudomásul veszi. !1089. Folkusházy Lajos tanácsnok ur Herz Lajos bizottsági tag urnák a sertéshús olcsóbbá tétele, valamint sertésperzselő létesítése ügyében előterjesztett interpellációjára a következőkben válaszol: „Ami azt a kérdést illeti, hogy a sertéshús olcsóbbá tétele érdekében hajlandók vagyunk-e szakértekezletet összehívni, kijelentem, hogy ilyen ankét egybehivása nem terveztetik, mert tapasztalatból tudják, hogy ankétek tartásával az élelmiszerek drágaságán nem segítünk, ellenben a tisztviselőket egyéb, pozitivebb értékű munkájuktól elvonjuk. Ankétek tartása akkor jogosult, amikor kilátás van arra, hogy a meghívottak célszerű megoldási módokkal, életre való ideákkal a hatóság tevékenységét megkönnyíthetik vagy helyes irányba terelhetik. A fennforgó esetben erről nem lehet sző, mert hiszen az interpelláló maga is azon a nézeten van, hogy a sertéshús mostani drágasága a sertésvész következtében országszerte érezhető sertéshiánynak tulajdonítandó, amelyen csakis a sertésállomány szaporításával, tehát a sertéstenyésztés újból való fellendülése által lehetne segíteni; ez tehát egy közismert és ankétezésre nem szoruló körülmény. Az interpelláló biz. tag ur által felemlített másik orvoslási módszer, t. i. a Balkán-államokból való husbehozatal kérdése nem szorul ankétra, mert hiszen tudvalevő, hogy mihelyt konszolidált parlamenti visszonyok közé jutunk, a Romániából való husbehozatal és esetleg a Szerbiából való husbehozatal is rövidesen ankétezés nélkül életbe lesz léptetve. Az interpelláló biz. tag ur ezen faktorokon kivül utal arra, hogy a főváros kezében is vannak eszközök, amelyek segítségével a budapesti sertésközvágóhidon a sertéshús előállítását fokozni s ez által a magas sertéshús árakat csökkenteni lehetne, nevezetesen az itteni konzumvásáron szedett díjak mérséklése és az itten alkalmazott túlszigoru husvizsgálati szabályok enyhítése által, amennyiben ezeknek keresztülvitele esetén a magyar hizlalók és tenyésztők sertéseikkel nem bécsi, hanem a budapesti vásárt fognák inkább felkeresni. Akár az egyik, akár a másik ajánlott orvoslási szert vesszük szemügyre, nézetem szerint a tőlük remélt hatás tekintetében az interpelláló biz. tag ur tévedésben van, mert annak, hogy a bécsi sertésvásár magyarországi felhajtásai sokkal nagyobbak a budapesti vásáréinál, egészen másban rejlenek az okai, különösen pedig abban, hogy Budapesten a bécsihez hasonló jellegű sertésvásár, sajnos, nincsen. A bécsi sertésvásár szabad forgalmú vásár jellegével bír, amelyről a vásárolt álla-