Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1908

1. 1908. január 8. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 28 - 29 - 30 - 31 - 32

8 1908. január 8-iki közgyűlés 28—32. szám. !28. Bemutattatott Hajdú vármegye közönségének körirata, a fogyasztási adóknak a rendezett tanácsú városok és községek részére egészben való átengedése iránt. Tárgyalás és javaslattétel végett kiadatik a tanácsnak. Erről a tanács tárgyiraton értesítendő. !29. Bemutattatott Hajdú vármegye közönségének körirata, a községi jegyzői szolgálat tekintetében a viszonosság megállapítása ügyében. Tárgyalás és javaslattétel végett kiadatik a tanácsnak. Erről a tanács tárgyiraton értesítendő. !30. Bemutattatott ifj. Rémi Róbert levele, melyben a néh. édes atyja — id. Rémi Róbert — elhunyta alkalmából kifejezett részvétért közönetet mond. Tudomásul vétetik. !31. Faller Ferenc tanácsnok ur dr. Wilheim Adolf törvényhatósági bizottsági tag urnák a kávéházak tulszaporodása ügyében előterjesztett interpellációjára válaszolván, annak első kérdésére kijelenti, hogy az elöljáróságok nem helyezkedtek szembe a tanács felhívásával, hanem csak azon tanácsi határozat egy részének végrehajthatósága szem­pontjából voltak bizonyos aggodalmaik és ezeknek eloszlatása végett előterjesztést tettek a tanácshoz, mihez teljes joguk volt. A második kérdésre megjegyzi, hogy a tanács újból foglalkozott a kérdéssel és előbbi határozatát fentartotta, felvilágosítván az elöl­járókat arról, hogy nem pusztán magánérdekből, hanem közérdekből hozta a tanács ezt a határozatot, habár másrészt a jogos magánérdek szempontjából is, amennyiben az kongruens a közérdekkel. Ennélfogva az a cél, amit interpelláló elérni óhajtott interpellációjával, el van' érve. A válasz tudomásul vétetik. !32.. Dr. Melly Béla tanácsnok ur Mezey Péter törvényhatósági bizottsági tag urnák az utcákon felállított automata bódék ügyében előterjesztett interpellációjára válaszolván, előadja, hogy erről az \ ügyről a polgármester urnák is, a tanácsnak is van tudomása, amennyi­ben már 1904-ben Kunczi József az iránt folyamodott az elöljáróságok­hoz, hogy adjanak neki iparigazolványt hazai ipartermékek vándor­kiállítására és elárusitására. Az elöljáróságok abból indulva ki, hogy ipart csak helyhez kötve lehet gyakorolni, ezt megtagadták. Kunczi megfelebbezvén ezt a határozatot, a tanács azt másodfokon helyben hagyta Ennek dacára, bár a kereskedelmi kamara hasonló értelem­ben adott véleményt, a kereskedelemügyi miniszter ur harmadfokban Kunczi Józsefnek adott igazat és utasította a tanácsot, illetőleg az elöljáróságot, hogy az iparigazolványt erre a célra adja ki. A tanács a miniszteri leiratot akképen hajtotta végre, hogy ám adja ki az elöljáróság, mint elsőfokú iparhatóság az iparigazolványt, azonban amellett az illetőnek, ha iparát tényleg gyakorolni kívánja, még helyfoglalási engedélyt is kell szereznie. Az illető az elöljáró­ságoknál újra kérelmezett helyfoglalási engedélyért és a tanácstól is a főváros egész területére kért ilyen engedélyt, hogy ezekkel az automata kocsikkal mindenütt megállhasson és valóságos vándor elárusitást végezhessen. Az 1., 6. és 8. ker. elöljáróság megtagadta az igazolvány kiállí­tását, a 2., 4. és 5. ker elöljáróság azonban kiadta az igazolványt. Két helyről felebbezések érkeztek be és a felebbezések során a tanács a maga részéről az iparigazolvány visszavonására hozott határozatot, mire az elöljáróságok azt visszavonták. A 4. ker. elöljáróság részéről kiadott iparigazolvány kiszolgáltatása ellen azonban senki felebbezéssel nem élt és igy ebben a kérdésben a tanácsnak nem állott módjában másodfokon határozni. Az illetőnek arra a kérelmére pedig, hogy a főváros egész területén mindenütt gyakorolhassa ezt az ipart, a tanács, a közgazdasági és közélelmezési bizottmány, valamint az ipari és köziendészeti bizottmány véleménye

Next

/
Oldalképek
Tartalom