Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1908

23. 1908. november 25. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1875 - 1876 - 1877

1908. november 25-iki közgyűlés. 1874—1877. szám. 623 Ezzel tulajdonképen megfelelt az interpellációra, de tény az, hogy a hatóságnak már évek óta nagy gondját képezte és képezi, hogy ezek a nagy füstöt produkáló vállalatok ezen füstnek valami módon való elpusztítására köteleztessenek. Már 1904. évben több kerületi elöljáróság kötelezőleg kimondotta a területükön levő ipartelepeknek füstemésztő készülékkel való ellátását, ezek az elsőfokú hatóság intézkedését megfelebbezték, az akkori polgármester ezen intézkedéseket jóváhagyta, azonban bizonyos konkrét esetből kifolyólag 1906. év elején az akkori kereskedelemügyi miniszter az összes elsőfokú határozatokat felkivánta magához és azóta a minisztérium részéről erre vonatkozólag semmiféle nyilatkozat nem történt Minthogy azonban tény az, hogy csakugyan egyik-másik vállalat nagyon sok füstöt bocsát a levegőbe, ami nagyon rongálja a levegőt, azzal, hogy a minisztérium nem felelt, a tanács nézete szerint a dolog elintézve nincsen, annál kevésbé, mert szólónak tudomása van arról, hogy most már van olyan füstemésztő készülék, amely már több telepen évek óta hasznosan működik, igy a Machlup-gyárban, az államnyomdában, a Dávid-féle dobozgyárban, ezek üzemben vannak éjjel-nappal és ezek kéményei semmiféle füstöt nem bocsátanak ki. Miután van ilyen készülék, nem lehet a füstemésztő készülék problémáját meg nem oldottnak tekinteni. Szóló kijelenti, hogy a tanács ezen kérdéssel a legkomolyabban fog foglalkozni és igyekezni fog arra, hogy a füst által okozott ártalmak mielőbb megszüntettessenek. Dr. Baránszky Gyula törvényhatósági bizottsági tag ur viszonválaszában kijelenti, hogy miután ez egy igen fontos közegészségügyi kérdés, a választ tudomásul nem veszi és kéri annak napirendre való kitűzését. A közgyűlés a választ tudomásul veszi. !1875. Dr. Bárczy István polgármester ur dr. Waigand József törvényhatósági bizottsági tag urnák a Népszínháznak az állam Fészere történt bérbeadása ügyében előterjesztett interpellációjára válaszolván, előadja, miszerint az interpelláció időközben tulajdonképen tárgytalanná vált. A kérdésnek lényege az volt, hogy a főváros érdekével megegyeztethetőnek tartja-e a Népszínháznak az állam részére való bérbeadását? Ez annak idején részletes tárgyalás alapját képezte és a népszínházi bizottmány egyhaugulag a főváros érdekében állónak találta, hogy a színház átengedtessék, miután kétségei voltak a bizottmánynak arra nézve, hogy az előtte való régime alatt a Népszínház a céljának megfelelően működhetett volna-e toyább is. A Nemzeti Színházzal kötött szerződésben nemcsak a főváros anyagi érdekeit biztosították fokozottabb mértékben, mint a régi szerződésben, hanem azonfelül biztosították azt is, amint a példa mutatja, hogy népies színmüvek is fognak kultiváltatni a Nemzeti Színházban. Kéri ezt tudomásul venni válaszával együtt. A választ ugy interpelláló, mint a közgyűlés tudomásul veszi. !1876. Dr. Melly Béla tanácsnok ur dr. Pető Sándor törvényhatósági bizottsági tag urnák a VI. ker. Ferdinánd-hidi piac ideiglenes rendezése ügyében előterjesztett interpellációjára kijelenfi, hogy az összes piacok rendezése folyamatban van, az elöljáróságok mindannyian tettek ilyen kisebb javításokra előterjesztéseket és ezek összege 180—200.000 K-t tesz ki. Ez indította az ügyosztályt arra. hogy nem volna-e indokoltabb gyökeresen rendezni az összes piacokat, ez körülbelül 500.000 K-ba kerülne. Amennyiben azonban erre a megfelelő fedezetet kimutatni nem tudná, ezeket a kisebb javításokat a jövő év folyamán feltétlenül végrehajtják. A választ ugy interpelláló, mint a közgyűlés tudomásul v^szi. !1877. Dr. Melly Béla tanácsnok ur Schubert Sándor törvényhatósági bizottsági tag urnák a vasárnapi munkaszünet rendezése