Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1908

23. 1908. november 25. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1867 - 1868 - 1869 - 1870 - 1871

1908. november 25-iki közgyűlés. 1872. szám. 621 !1872. Dr. Springer Ferenc törvényhatósági bizottsági tag ur bővebb indokolás kíséretében a következő interpellációt intézi a polgármester úrhoz : „1. Kérdem a polgármester urat, kit terhel a felelősség azért, hogy a Budapest székesfőváros fejlesztéséről szóló törvényjavaslat elkészítése és tárgyalása alkalmával a kormányhoz a IX. ker. Mesterutca rendkívüli adómentessége dolgában előterjesztés nem tétetett? 2. Hajlandó-e a polgármester ur adandó alkalommal a történt mulasztás helyrehozása céljából a kormányhoz javaslatot tenni az iránt, hogy a rendkívüli adókedvezmény ezen utcára is kiterjesztessék? Dr. Bárczy István polgármester ur az interpellációra válaszolván, előadja, hogy ami az adómentesség kérdését illeti, tény az, hogy a törvényjavaslatnak előkészítő stádiumában a miniszterelnök úrral tárgyalt, azonban ezen előzetes tárgyalás alkalmával különösen a közmunkák tanácsa hangsúlyozta azt, hogy a városfejlesztésnek ilyen rendkívüli .adómentességekkel való előmozdítását nagyon problematikus eszköznek tartja, különösen arra való tekintettel, hogy az rendszerint nem bír egyéb következménnyel, mint hogy azok a telektulajdonosok, akik éppen az adómentesség pillanatában beépíthető olyan telkekkel bírnak, amelyek ilyen útvonalra esnek, azok egyszer váratlan értéknövekedéshez jutnak. Nagyon sok esetben az illetők nem is építenek, hanem eladják a telket magasabb áron ugy, hogy az építési költségek emelkednek és ezzel drágítják a lakást is. De mivel a tárgyalás folyamán azután ugy alakult a dolog, hogy ez a rendkívüli adómentesség a községi adóra ki nem terjed és miután másfelől, dacára a közmunkák tanácsa által felállított aggodalomnak, kétségtelen az, hogy különösen fejlődésben elmaradt vidékeken az épités fellendítése tekintetében a nagyobb adómentesség mégis bizonyos kihatással van, a maga részéről nem zárkózott el ezen területek adómentesítése elől. A törvényjavaslat eredeti tervezetében nem volt szó azon telkeknek rendkívüli adómentesítéséről, amelyek cserébe adatnak a Margit-szigetért; később kiterjesztetett azokra a Lipótvárosi telkekre is, amelyek legnagyobbrészt a főváros tulajdonában vannak és ahol a fejlesztésre, az építkezésre nagy szükség van. A dolognak további stádiuma az volt, hogy az adómentesítés kiterjesztetett a Belvárosra is. Midőn ily nagy területekre terjesztetett ki a kedvezmény, azt látta, hogy vannak a körúton belül oly részei a fővárosnak, amelyek tulajdonképen még jobban rászorulnak erre a kedvezményre és az ilyen módon való fejlesztésre, mint azok a területek, melyek az eredeti javaslatba bevétettek. Ezek közé tartozik nézete szerint a Wesselényi-utca, amely egy szerencsétlen szabályozási intézkedés folytán kiszélesítetett ugy, hogy az csak esetről-esetre hajtható végre és ennek következtében rosszabb helyzetbe jutott fejlesztési szempontból, mint volt. mielőtt kiszélesittetett: ezt a helytelen módját a kiszélesítésnek gondolta reparálhatónak, ha egy rövid időre korlátozott rendkívüli adómentesítéssel biztosíttatik, hogy ez az utca hirtelen kiépüljön és lehetővé tétessék, hogy ott a közúti közlekedés megnyittassék. A másik volt a Ferencváros belső része. A képviselőház pénzügyi bizottságában felszólalás történt aziránt, hogy a Ferencvárosnak a körútig terjedő belső része szintén részesittessék ily kedvezményben, ezzel szemben szóló a közmunkák tanácsával egyetértőlég azt proponálta, bogy a Ráday-utcára, a Lónyay-utcára és a Közraktár-utcára szorittassék ezen kedvezmény, amely utcák különösen rászorulnak az ilyen módón való fejlesztésre. Különböző vélemények is lehetnek az ily rendkívüli adómentesítésnek városfejlesztési hatásáról, kétségtelen azonban az, hogy ez a hatás oly mértékben csökken, mint amily mértékben megnöveltetik