Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1907

4. 1907. január 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 206 - 207

92 1907. január 30-iki közgyűlés. 205—207. ám. láttamozás végett akkor is, a mikor a megrendelés történik, akkor is, a mikor a pénz felvételére kerül a sor. Kérdi tehát a polgármester urat, ismeri-e ezt az ügyet és a mennyiben nem ismerné, hajlandó-e ezt a dolgot vizsgálat tárgyává tenni és ez ügyben rövidesen hatályosan intézkedni? Az interpelláczió polgármester úrral közöltetik. Erről dr. Bárczy István polgármester ur jegyzőkönyvi k ivontou értesítendő. a !206. Dr. Szőcs Elek törvényhatósági bizottsági tag ur felszólal ván, előadja, hogy különösen a kültelkeken a vízfogyasztás vízmérőkkel ellenőriztetik. Ezen vízmérőkért pedig 8—10 K használati díj jár. A vízdíj lerovása erre kiadott vizdíjíveken történik. Ezek az ivek már egyszer kifogásoltattak piros színűek miatt, most aztán halványszürke iveket készítettek, a melyek époly ro sza k, mert azokon a frissen irt tinta nyomát alig lehet észrevenni. • De felszólalásának főin dóka nem ez, hanem az, hogy míg ezeken az iveken a kivetés rovatában fel van tüntetve, hogy a vízdíjért jár évete — mondjuk — 10 K, addig a bérfizetés rovatában nincs külön rubrika erre. így azután rendesen megesik, hogy megküldik a fogyasztónak, hogy ezen negyedévben ennyi vizet fogyasztott, fizessen tehát be ennyit és mikor az illető elviszi ezt az összeget, azt mondják, hogy az óra használati díját még nem fizette be. A kültelki lakosok, a kik nagyon messziről jönnek be, többnyire nem is hoznak magukkal több pénzt, mint a mennyiről a felszólítást kapták, ugy, hogy kénytelenek másnap ismét bemenni és ezt a díjat lefizetni, ha pedig az órabért nem fizetik le, 8—10 nap múlva kapnak megint egy intést, hogy hátralékban vannak. Nyilván sem lehet tartani, hogy ki mikor fizette be az óradíjat, mert az óradíjat a vízdíjjal együtt számfejtik és nyugtázzák. A dolgon pedig könnyen lehetne segíteni, csak egy rubrika kellene az óradíjra a lerovási íven is, a milyen rubrika van a kivetési íven. Ezt a dolgot azért hozza ide a közgyűlés elé, mert két év előtt már megsürgette ezeket a dolgokat, ígéreteket is kapót két helyről is, de mindezideig nem történt intézkedés. A mikor tehát újból felhívja a polgármester ur figyelmét erre a dologra, sürgős intézkedést kér. Az interpelláczió polgármester úrral közöltetik. Erről dr. Bárczy István polgármester ur jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !207. Willinger Ferencz törvényhatósági bizottsági tag ur terjedelmes indokolás kíséretében a következő interpelíácziót intézi a polgármester úrhoz: „Van-e arról tudomása, hogy olyan sinek léteznek, a melyeken semmiféle vasút nem jár, sem nem járhat és a melyek állandó közlekedési akadályul szolgálnak ugy a kocsiközlekedésnél, mint a villamos társaság kocsijainak közlekedésénél is? Szándékozik-e erről magát tájékoztatni és intézkedni, hogy ezek az akadályok megszüntettessenek? Van-e továbbá tudomása a polgármester urnák arról, hogy a Krisztina-körut 69. számnál és a Krisztina-körut 23. száma előtt oly felesleges nagy kanyarulatok vannak, a melyek ezt az akadályt még jobban növelik, annyival is inkább, mert ezen a részen, illetőleg a Margit-hidon kénytelenek átjárni a nehéz teherkocsik a délivasutra és ott állandó közlekedési akadályt képeznek? Hajlandó-e odahatni, hogy ott sokkal kisebb kanyarulat létesíttessék, illetőleg az iparvasutnak, mint nem létezőnek sínjeit hajlandó-e teljesen eltávolíttatni és a közúti vasutat felhívni, hogy létesítsen a forgalomnak, a helyi viszonyoknak megfelelő kanyarulatot? Végül kérdi, hajlandó-e a polgármester ur az ügyosztályt rövid utón odautasitani, hogy a jövőben mindkét oldalon az uj vonalakon csakis Haarmann-rendszerü sinek engedélyeztessenek, valamint, hogy