Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1907

22.1 1907. október 16. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1563

1907. október 16-iki közgyűlés. 1562—1563. szám. 5Ö9 törlesztésére az 1908. év végéig terjedő halasztásokat adjanak az adófelügyelők. Ebből is látható, hogy az adóbehajtások lehető méltányossággal eszközöltetnek. Ebben a tekintetben tehát a tanács további intézkedést szükségesnek nem tart. Ami az adótranszferálásokat illeti, erre vonatkozólag bejelenti, hogy a legutóbbi 6 hónap alatt összesen 23 hátralékos félnek 347 db ingója szállíttatott a csarnokba és csak 12 félnek 57 db ingója árvereztetett el. Ezek a számadások is azt bizonyítják, hogy a transzferálások és árverések száma ez adóügyből kifolyólag a fővárosban nem olyan túlságosan nagy. Az adófelügyelők különben e tekintetben is a lehető méltányossággal járnak el és a lefoglalt ingók transzferálása csak azokkal a felekkel szemben történik, akik makacsok, hanyagok és akikkel szemben nagyobb méltányosságnak gyakorlása nemcsak a kincstárnak, hanem a fővárosnak érdekeit is veszélyezteti. Különben is ismétli, hogy nem nagy a transzferálások száma és a miniszter a transzferálások megszüntetése ügyében több izben előterjesztett kérelmet elutasította. Ebben a tekintetben sem tart a tanács szükségesnek további intézkedést. A közgyűlés a választ tudomásul veszi. !1563. Dr. Melly Béla tanácsnok ur dr. Gerber Béla és dr. Pető Sándor törvényhatósági bizottsági tag uraknak a tejdrágaság, illetőleg a tejárak felemelése ügyében előterjesztett interpelláczióira válaszolván, előadja, hogy a tejdrágaság kérdése a közgazdasági és közélelmezési ügyosztályt épp ugy, mint a tanácsot is, mihelyt az áremelkedés jelentkezett, legott foglalkoztatta és az ügyosztály beható kutatásokat tett abban az irányban, hogy tulajdonképen mik az okai a tejárak emelésének. Az okok két forrásra vezethetők vissza. Az egyik a tejtermelőknél, a másik a tejkereskedőknél található meg. Mindegyik azt vitatja, hogy nem ő emelte a tej árát, a kutatások eredménye azonban az volt, hogy mind a kettő emelte. A termelők maguk emelték a tej árát, amennyiben 3—5 év előtt a tej literjét 11—13 fillérért, adták a telepen, ujabban 13—14 fillérért, a ma kötendő szerződésekben pedig 15—18 és fél fillérért adják a tejet a tejkereskedőnek a telepen. Átlag tehát ma 16 és l

h fillér a tej ára a termelőnél. Emellett áthárították a kereskedőkre az üres kannák visszaküldésének terhét és egyes illetékeket is, ugy, hogy átlagban a tejtermelők két fillérrel emelték a tej árát, azonfelül ezek az ujabb terhek is a tej kereskedők hátrányára esnek. A gazdák hivatkoznak arra, hogy a takarmány, a tengeri, a korpa, a széna ára tetemesen megdrágult, mihez hozzájárult még a cselédek bérének emelkedése is. Ezek a költségek jelentékenyen emelték a tejtermelés költségeit. A tejnagykereskedők kannában a tejet viszontelárusitóknak literenként 23—24 fillérért adják, tavaly 19—20 fillérért adták, tehát 4 fillérrel emelték az árat. A központi vásárcsarnokban kannából kimérve 28 fillérért, palaczkban pedig 30 fillérért árusítják a tejet. A csarnokokban általában a kicsinyben való eladás 28—30 fillér. A tejkereskedők az áremelést azzal indokolják, hogy a vasút fuvardíja, az üres kanna fuvardíja, a kanna jókarbantartása, a kövezeti vám, a hídpénz legalább 4 fillérrel emelte az ő kiadásukat. Ezenkívül vannak még a tejkezelési költségek. A legtöbb kár abból származik, hogy a téli és nyári fogyasztás között 30% különbség mutatkozik, mert nyáron a lakók egyrésze elmegy Budapestről és akkor 30% a tejkereskedők nyakán marad, mert akkor is tartoznak a tejet átvenni. Azonkívül számolni kell a viszontelárusitókkal szemben levő rizikóval és természetesen üzleti nyereségre is szükségük van. A tejkereskedők mindezek figyelembevételével, 4 fillérrel emelték az árakat, a kiskereskedők azonban még 6—7 fillérrel emelték, ugy, hogy a tej maga, mig a termelőtől a fogyasztóig eljut, 10—11 fillérrel drágul meg. Emellett természetesen a közönség védelmét abban