Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1906

17.1 1906. június 6. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 878

1906. június 6-iki közgyűlés. 877-878. szám. 297 közczél miatt szükségessé válnék a versenytér eltávolítása, az egylet köteles azt ez esetben a főváros birtokába visszabocsátani, de még ez esetben is az értesítéstől számított három évig használhatja a versenyteret, hogy az idő alatt uj versenyteret rendezhessen be. Azon kérdésben, hogy mely fontos közczél teszi szükségessé a területnek a főváros birtokába való viszabocsátását, a hatóság a Lovaregyesület befolyásának teljes kizárásával, szabadon határoz. Azonban a szerződésnek ezen szövegéből sem magyarázható ki az, hogy a mennyiben a városi fogadó irodákat nem szüntetnék be, a főváros jogosítva lenne a területet visszavenni. Ennek következtében a tanács sem a törvény, sem pedig a szerződés alapján nem tud kimagyarázni olyan álláspontot, a melynek alapján a Lovaregyesülettel szemben ilyen követeléssel fellépni, lehetne Kétségtelen azonban, hogy a városi fogadási irodát működése, valamint egyáltalában a totalizatőr működése nagy erkölcsi rombolással jár a lakosságra és különösen annak szegényebb rétegeire. Ép azért a tanács teljesen indokoltnak találta azt, hogy ezen visszaélések megszüntetésére valamely intézkedés történjék. Ezért a tegnapi tanácsülésben elhatározta, hogy a kormányhoz feliratot intéz, hogy törvényhozási utón szabassék határ ezeknek a visszaéléseknek, illetőleg, hogy a totalizatőr működése legalább az olcsóbb helyeken megszüntettessék. Egyúttal pedig barátságos tárgyalást fog megindítani a Lovaregyesülettel, hogy talán ez utón maga a Lovaregyesület, részint a városi fogadó irodák, részint pedig az olcsóbb helyen a totalizatőr működését szüntesse be. A tanács mindkét lépésének eredményéről az őszi közgyűlések egyikén fog beszámolni, hogy ahhoz képest a netalán szükséges további intézkedések megtehetők legyenek. Kéri a válasz tudomásul vételét. Dr. Szalay Mihály törvényhatósági bizottsági tag úr viszonválasza után a közgyűlés a választ tudomásul veszi. Miről Rózsavölgyi Gyula h. polgármester úr jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !878. Vosits Károly tanácsnok ur Willinger Perencz bizottsági tag úrnak az utczai csatornázások és a vizfogók ügyében előterjesztett interpellácziójára a következő választ adja: a főváros területén, különösen pedig a külső részeken levő utak és utczák nagyrésze első izben ideiglenes u. n. makadám-burkolattal látatik el, a belső részben levő utczák már az első kövezés alkalmával végleges burkolatot nyernek. A hol ideiglenes burkolat létesíttetik, azt is mindenkor a csatorna épitési munka szokta megelőzni és a mennyiben ilyen ideiglenes burkolattal ellátott utczában csatornát építünk, az oldalviznyelő csatornákat és az azzal kapcsolatos vizlefolyó aknákat nem szoktuk megépíteni műszaki szempontból és a város pénzügyi érdekei szempontjából, mert esőzések esetén az ilyen utón folyó víztömeg magával ragadja a makadám utón felvert port, sarat képez és ez a sár a víznyelő csatornát, valamint a lefolyó aknákat eliszapolja és ezen eliszapolás kitisztítása sokkal többe kerül a fővárosnak, mint az utcza felszínén képződött sár eltávolítása. Azonban, midőn az ilyen utcza végleges burkolatot nyer, azonnal megépíttetnek a víznyelők és egyszersmind az aknák is. Az ilyen víznyelők és aknák építésének az interpelláczióban megjelölt útvonalon, m. pl. az Alkotás-utczában, nem volt czélja és rendeltetése az imént említett oknál fogva, de különösen azért, mert bizonyos magassági különbözet van az utcza különböző vonalán, vagyis az utcza lejtős és a viz lefolyása ott biztosítva van. Hogy a fővárosnak mennyivel kerülne többe, ha a víznyelő aknát és csatorna nyílást a makadámút építése alkalmával elkészíttetné, mutatja az a körülmény, hogy mig ennél a jelzett utczánál a csatornaépítésekre 13% engedményt kaptunk, addig van egy fővárosi évi rendes vállalkozó, a kivel az ilyen víznyelő és levezető