Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1904

21. 1904. október 12. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1162

1904. október 12-iki közgyűlés. 1161—1162. szám. 415 A mi az árverés stádiumában való transzferálást illeti, minthogy a törvény szerint az értékesítés belyszine úgy választandó meg, a mint ezt a legkedvezőbb értékesítési viszonyok kívánják, másrészről pedig a főváros közgyűlése a belügy- és pénzügyminiszter kívánságára megalkotta az árverési csarnok intézményét, a fővárosban az árverések csakis az árverési csarnokban tarthatók meg. Arra nézve tehát, hogy csak az elidegenítés veszélye esetétől tétessék függővé a transzferálás, hiányzik a törvényes támpont. A mi a második kérdést illeti, ezt a közadokról szóló törvény értelmében teljesíteni nem lehet, mert közadók befolyását biztosítani okvetlenül szükséges. E tekintetben felelősséggel tartozik a törvényhatóság. A hol a póthitel indokolt, azt engedélyeznünk kell, annyival inkább, mert a főváros költségelőirányzatában az 58-dik tételben előirányzott 175.000 korona végrehajtási-díjak terhére viselendő a transzferálás költsége is. A mi a harmadik kérdést illeti, e tekintetben a következőket ajánlja a közgyűlés figyelmébe: az árverési csarnok intézményében lehetnek hiányok, azonban ebből nem az következik, hogy az intézményt megszüntessük, hanem csak az, hogy az esetleges hibákat kiküszöböljük, mert tagadhatatlan, hogy sok visszaélés, a mely a múltban előfordult, ezen intézmény következtében többé nem lehetséges. A czél, a melyet ezen intézménynyel elérni kívántunk, az volt, hogy az összebeszélések, az u. n. árverési hiénák együttműködése lehetetlenné tétessék, hogy a tárgyak minél jobban keljenek el, a miből nemcsak az államkincstárnak, hanem magának a tulajdonosnak is haszna van. Ezen intézmény keretében garanczia történt arra nézve, hogy Összebeszélés ne történhessék, mert hiszen minden árverésnél jelen kell lennie egy választmányi tagnak, a kinek összebeszélés esetére vétójoga van és fel kell tenni minden választmányi tag polgári kötelességérzetétől, hogy szükség esetén él is efczel a joggal. Egyébiránt ma már a közönség is résztvesz az árverésben, ha olyan tárgyak árvereztetnek, a melyekre a nagyközönség reflektál. Minthogy azonban nincs kizárva, hogy bizonyos hiányok vannak ezen intézmény körüli szolgálat tekintetében, intézkedett aziránt, hogy az illetékes ügyosztály az erre vonatkozó szabályzatot és szolgálatot revízió alá vegye és az esetleges hiányok pótlása iránt a szükséges előterjesztést sürgősen tegye meg. A másik intézkedés, a mit interpelláló kivan, a létminimum. kérdése. A létminimum kérdése ebben az ügyben kétféle: t. i. időleges, másrészről pedig az állandó létminimum kérdése. A mi az időleges létminimumot illetti, ezt a törvény biztosítja, mert olyan holmikat, a miknek lefoglalását a végrehajtási törvény tiltja, nem is szoktak lefoglalni, annál kevésbbé transzferálni. A mi azt a létminimumot illeti, a mely szükséges, hogy a szegényebb osztálynak megélhetése biztosíttassák, erről lehet szó és ezzel kell, hogy a főváros közgyűlése foglalkozzék. Ép azért már a maga részéről meg is tette a szükséges intézkedéseket, hogy ebben az irányban az előterjesztés megtétessék. Kéri válaszának tudomásul vételét. A közgyűlés a választ tudomásul veszi. !1162. Surányi József törvényhatósági bizottsági tag úr felszólalván, előadja, miszerint a hírlapokból értesült, hogy a fővárosban ijesztő mértékben grasszál a vörheny és e miatt a szülők félnek gyermekeiket iskolába küldeni, mert nálunk az iskola nemcsak kultúrát, hanem járványt is terjeszt, a lanyha, elhanyagolt kezelés folytán. A szabályokat nem igen tartják be sem a hatóságok, sem az orvosok, sem a szülők. így például a piros czédulákat nem szívesen akasztják ki a járványos betegség megjelölésére. Szükséges volna magas pénzbüntetés terhe alatt kötelezni a közönséget arra, hogy a hol járvány van, annak a lakásnak minden ajtajára (ne csak a konyha-