Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1904

21. 1904. október 12. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1162

416 1904. október 12-iki közgyűlés. 1162. szám. ajtóra) függeszszék ki a piros czédulát. A hatóságokat és az orvo­sokat fel kellene szólítani a szabályrendeletek szigorú betartására, mert főképen a VI. és VII. kerületben igen nagy a veszély. Kérdi tehát a polgármester urat, hajlandó-e a jelenleg életben levő és fennálló egészségügyi intézkedéseknek szigorú betartása iránt intézkedni és vájjon hajlandó-e ezen kereten kívül új intézkedéseket létesíteni, a melyek a járvány további terjedését, valamint azt, hogy egész iskolákat kénytelenek legyünk elzárni, a jövőben meggátolják? Matuska Alajos h. polgármester úr az ügy fontosságára való tekintettel az interpelláczióra azonnai válaszolván, előadja, hogy a mi a piros czédulák kifüggesztését illeti, ebben a részben a legszi­gorúbb felügyelet és a legszigorúbb intézkedések vannak, hogy a vörös czédula addig maradjon kifüggesztve és pedig nem a konyha­ajtón, hanem a lakás ajtaján, mig a kerületi tiszti orvos annak levé­telét meg nem engedi. A mi pedig azt illeti, hogy az iskolák bezárásával hozassék kap­csolatba ez a dolog, itt az iskolák bezárása nem vezetne czélhoz, mert a vörheny, a melyről szó van, csakis a hámlás időszakában ragályos betegség, akkor tehát, midőn a gyerek az iskolába ilyen állapotban be sem bocsátható, előbb pedig az iskolában nem is fer­tőzhet. Az iskolák bezárásából tehát ellenkezőleg az a veszély szár­maznék, hogy azok a gyermekek, a kik ez idő szerint az iskolában felügyelet alatt vannak, az utczákon ide-oda csatangolnának, és ezáltal a fertőzés nagyobb mértékben fordulna elő. A főváros területén a sarlach nem epidémiaszerü ; hanem endémia­szerü jelenség és 1868. óta minden esztendőben grasszál. A sta­tisztikai adatok szerint az idei megbetegedések száma nagyobb ugyan a múlt esztendőnél, de aránylag nem olyan nagy, hogy ezért a sar­lachnak rendkívüli mértékben való fellépéséről lehetne beszélni. Különben is a legújabb időben foganatosított intézkedések megnyug­tatók kell, hogy legyenek. A belügyminiszter végre engedett, a főváros felterjesztésének és megengedte, hogy azon sarlachban meg­betegedett gyermekek, a kiknek szülei nincsenek abban a helyzet­ben, hogy őket elkülönítsék, kényszer utján kórházba szállíttassa­nak. Ezen gyermekek után felmerülő ápolási díjak elengedését is megtagadta a belügyminiszter annak idején, most újból felírunk eziránt. További intézkedés az, hogy a legszigorúbb ellenőrzés gyako­roltatik a tekintetben, hogy olyan vidéki termelők, a kiknek család­jában a vörheny jelentkezik, ne hozhassanak be élelmiszereket. A közegészségügyi szolgálat a legnagyobb szigorral és óvatossággal gondoskodik arról, hogy az ez idő szerint bizonyos nagyobb mérték­ben fellépett kór elfojtassék. A tiszti főorvos (állandó gondoskodásá­nak tárgyát képezi ez, az idén még szabadságra sem ment, mert ez az ügy teljesen leköti minden munkásságát. Tegnap is értekez­letet tartott a polgármester kívánsága folytán kiváló gyakorlati szaktekintélyekkel, a kik, — valamint már előzőleg az összes kerületi tiszti orvosok — egyhangúlag oda nyilatkoztak, hogy az iskolák bezárása egyáltalában nem indokolt és a kik azt mondották, hogy ha valamely osztályban 4—5 százalék volna a megbetegedések száma, csak ez esetben és csak az illető osztály zárandó be. Eddig ennek szüksége fenn nem forgott, de ha beállana ez az eset, akkor az intézkedés meg fog történni. Odanyilatkoztak továbbá, hogy a betegség igen enyhe lefolyású, ezer gyermekre összesen hét halálozás esik, a mi ennek a kórnak igen enyhe lefolyása mellett bizonyít. Az iskolák bezárásának az is ellene szól, hogy májusban, a midőn a sarlach nagyobb mértékben fellépett, a megbetegedések száma 339 volt, a szünet alatt 416-ra emelkedett, a szünet után ismét 40-el emelkedett, a mi azonban annak tulajdonítható, hogy az összes nyaralók beérkeztek ide a fővárosba. A megbetegedések száma

Next

/
Oldalképek
Tartalom