Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1903

12. 1903. május 13. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a sütöipar gyakorlása s a műhelyek berendezése, a kenyér s a péksütemények forgalomba hozatal a, valamint a munkaadók és segédszemélyzetük között való munkaviszony tárgyában

238 1903. május 13-iki közgyűlés. 601. szám. 54. §. A tanonczok a nap 24 órájából 14 órás munkakereten belül legfeljebb 10 órán át foglalkoztathatók, a többi időt pedig pihenéssel vagy alvással tölthetik. Ezenkívül részükre egyfolytában legalább 10 órai teljes pihenő adandó. Ezen pihenő időbe nem számitható be sem az étkezés ideje, sem azon idő, melyet a tanoncz iskolában tölt. Éjjeli munkára, azaz esti 9 órától reggeli 5 óráig a 16 éven aluli tanonczok vagy nem szakképzett segédmunkások egyáltalán nem alkalmazhatók. 55. §. A tanonczoktól, valamint a segédektől — a mennyiben ez utóbbiak másként nem egyezkedtek — csak az iparűzéshez tartozó szakbeli munka végzése követelhető s ez is csak az alkalmazott testi alkotásának és erejének megfelelő mértékben. Nem köteles a segéd : a) fát a kocsiról lerakni, b) kemenczeverésnél anyagot hordani, stb. A mennyiben a segéd süteménykihordásra is vállalkozik, a süteménykihordás ideje a 10 órai munkaidőbe beszámítandó. 56. §. A liszthordás külön díjazandó s az azzal töltött idő a munkaidőbe be nem számitható, azonban a liszt a malomtól vagy a lisztszállitótól mindenkor a délelőtti órákra rendelendő meg, nehogy a pihenés ideje ok nélkül megszakittassék. 57. §. í Az iparos köteles időt engedni arra, hogy az alkalmazott vallása ünnepén az isteni tiszteletet látogathassa. Kettős ünnepeken egyik napon a munkások egyik, másik napon a munkások másik része teljes szünnapot élvez. Ily vasárnapokon d. e. 10 órától déli 12 óráig azonban a kisütés végett hozott tésztanemüek és sültek kisütése a segédszemélyzetnek erre önként vállalkozó tagjai által végezhető. (86.058/901. sz. keresk. min. rendelet.) Ezen külön munkáért a 42. §. szerint megállapított időbér fizetendő. 58. §. A munkaadó beleegyezésével a sütőipari segédszemélyzet tagjai maguk helyett meghatározott időre kisegítőt állithatnak. Ha a segéd, ki maga helyett kisegitöt állított, a meghatározott időre munkába vissza nem tér, a mennyiben elmaradását kellőkép igazolni nem tudja vagy a mennyiben azt igazolja is, de a késés 24 órán tul terjed, ha csak erre nézve munkaadójával meg nem egyezett, a munkaviszony megszűntnek tekintendő. Ha a kisegítőnek állított segéd az általa végzendő munkát szakértelem hiján teljesíteni nem képes vagy annak teljesítését megtagadja, jogában áll a munkaadónak helyette a kisegítőt állitó segéd költségére más kisegítőt felfogadni s a kisegítőt állitó segéd ezenfelül felelős a munkaadóra ebből esetleg származott és beigazolt károkért is. 59. §. Azon segéd, ki munkájához pontos időben nem jelentkezik, a mulasztásából eredő kárért munkaadója által az ipartestület békéltető bizottsága előtt felelősségre vonható. A békéltető bizottság határozatával meg nem elégedő félnek jogában áll a határozat kihirdetésétől számítandó 8 nap alatt igényeit a törvény rendes utján érvényesíteni. 60. §. Ha a segéd saját hibája vagy mulasztása folytán munkaadójának kárt okoz, nevezetesen ha a feldolgozandó anyagot elrontja, tartozik azt munkaadójának az előállítási árban megtéríteni. Ha a munkaadó és segéd a kártérítés mérvére nézve megállapodni nem tudnak, ez esetben az az ipartestület részéről kiküldendő két szakértő közbenjöttével — kik közül az egyik mindig a segédek sorából választandó — az ipartestület által állapittatik meg. A munkaadónak jogában áll a segédet az ekkép megállapított kárért az ipartestület békéltető bizottsága előtt felelősségre vonni.