Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1903
12. 1903. május 13. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a sütöipar gyakorlása s a műhelyek berendezése, a kenyér s a péksütemények forgalomba hozatal a, valamint a munkaadók és segédszemélyzetük között való munkaviszony tárgyában
1903. május 13-iki közgyűlés. 601. szám. 237 A hol azonban a sütösegéd szabad akaratából természetben való élelmezéssel szegődik, a szabad egyezkedés alapján megállapított munkabérekből is legfeljebb heti 12 korona számitható le, minek fejében a segéd követelhet : a) reggelire kávét és kenyeret; b) ebédre három tál ételt és pedig telt levest, marhahúst körözve mártással és felváltva főzeléket hússal, vagy tésztát, vasárnap pedig sültet a szükséges kenyérrel; c) vacsorára hetenkint legalább 2 koronát, mely megfelelő részletekben naponta osztandó ki. 46. §. A munkakönyvben csak a rovatok szeriüti s a munkaadó által sajátkezüleg bevezetett adatoknak van helye; a magaviseletre és munkaképzettségre vonatkozó megjegyzések ott helyet nem foglalhatnak. 47. §. A sütőipari telepen a rend és tisztaságért a hatósággal szemben az üzlettulajdonos, illetve az üzletvezető a felelős. 48. §. A rend és fegyelem fentartásával a munkaadó által megbízott munkás ezen teendőiért csakis munkaadójával szemben felelős. 49. §. A rend és fegyelem fentartásával a 48. §. szerint megbízott munkásnak a melléje rendelt többi segéd és tanoncz az ipari szakmunka, rend és tisztaság tekintetében a 63. §-ban megállapított pénzbüntetés terhe alatt engedelmeskedni köteles. 50. §. A nap 24 órájából a segéd legfeljebb 14 órát köteles a házban tölteni s ebből legfeljebb 10 órai tényleges munkát végezni. A 14 órából fennmaradó 4 órát a segéd alvással és pihenéssel töltheti el. Ez a pihenő idő lehetőleg egyszerre, de legfeljebb két részben adandó kr. A nap 24 órájából egyfolytában legalább 10 órát a segéd házon kívül tölthet. 51. §. A fennálló törvényes korlátozások keretén belül a munkaidő beosztását, valamint a munka megkezdésének és befejezésének idejét (a törvényes munkaszüneti napokon az ezekre nézve a 66.058/901. sz. keresk. min. rendeletben megszabott korlátokon belül) a munkaadó, azon műhelyekben pedig, melyekben felelős üzletvezető van alkalmazva, az üzletvezető az 50. és 54. §§-ok rendelkezéseinek megtartása mellett állapítja meg s ahhoz a segédszemélyzet minden tagja kivétel nélkül alkalmazkodni tartozik. 52. §. Minden műhelyben egy arra alkalmas helyre kifüggesztett táblán a munkaadó, vagy az üzletvezető a munkabeosztást, vagy azt feljegyezni tartozik, hogy minden munkás és tanoncz mikor és meddig köteles dolgozni és mikor távozhatik a műhelyből. A mennyiben a napi üzem folyamán beállott előre nem látható eset következtében a munka abbahagyásának az előző bekezdés értelmében megállapított időpontját helyrehozhatlan kár elhárítása czéljából meg kell hosszabbítani, a munkaadó a munka folytatását követelheti, mit a segéd meg nem tagadhat. Ez esetben — ha a munkaidő meghosszabbítását nem a segéd hibája vagy mulasztása idézte elő — a meghosszabbított munka tartamáért a segédnek külön időbérre van igénye, mely a munkába állás előtt (42. §.) állapítandó meg. 53. §. Tanonczokul csakis oly ifjak vehetők lel, kik 15-ik életevüket már betöltötték s bélyeg- és díjmentesen kiállítandó hatósági orvosi bizonyitványnyal igazolják, hogy egészségesek és ezen ipar gyakorlásához megkívántató testi fejlettséggel birnak. 6Ü