Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1903

11.2 1903. április 30. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 538

210 1903 ápirlis 30-iki közgyűlés. 538. szám. a saját költségén készítendő leltár és részletes leírás mellett a székesfővárosnak átadja s ez alkalommal az előirányzott 155.000 korona költségnek tényleges befektetését is igazolja. Megjegyeztetik azonban, hogy a színháznak a székesfőváros tulajdonát képező tartozékai közé nem tartoznak a díszletek, a ruhatár és a könyvtár, a melyek tehát nem képezik a székesfőváros tulajdonát. 2. A fenti és még alább következő feltételek mellett Budapest székesfőváros közönsége az átalakított állandó színházat az 1906. évi április hó 15-től számítandó 40 egymásután következő évre, vagyis 1946. évi április hó 15-ig Féld Zsigmondnak magyar színielőadások czéljára haszonbérbe adja, Féld Zsigmond pedig azt a székesfővárostól ezen czélra haszonbérbe veszi. 3. Féld Zsigmond a színházat általában csak magyar nyelvű színielőadások czéljára használhatja és tartozik a darabok gondos megválasztásával és jó színházi erők alkalmazásával oda törekedni, hogy a színház mindenkor a .magyar kultúra és jóizlés fejlesztésére szolgáló intézet legyen. Az előadásra kerülő darabok megválasztásánál a magyar irók művei mindenkor figyelemben részesitendők. Ezen kötelezettségeinek teljesítésére a főváros a bérlőt felhívhatja és a főváros észrevételeit és kívánságait a bérlő figyelembe venni tartozik. A közerkölcsökbe ütköző, vagy az erkölcsi érzületet sértő darabot előadni nem szabad. A főváros az általa ilyen szempontból kifogásolt darab előadását megtilthatja. A mennyiben pedig a bérlő idegen művészeket, vagy idegen társulatot kívánna szerepeltetni, azt esetről-esetre csakis a főváros tanácsának előlegesen kieszközlendő külön engedélye alapján teheti. 4. A színházban egész éven át kell előadásokat tartani, ugy

v hogy hetenként legalább három előadás legyen. Kivétetik az évenkint egyszer és egyhuzamban tartható szünidő, a mely azonban három hónapnál tovább nem tarthat és a május hó 15-től szeptember hó 15-ig terjedő időközre nem eshetik. A színház mostani helyárait a bérlő úgy az 1905. év végéig terjedő jelenlegi, valamint az 1906. évi április hó 15-től kezdődő új bérleti időszak alatt mindenkor csak a főváros előzetes engedélyével emelheti fel. 5. A főváros biztosítja a bérlőt, hogy a bérleti időszak első 15 évében a Városligetben (értve annak jelenlegi területét) másnak szinháznyitási engedélyt nem ad. Kivétetik az az eset, ha országos, vagy világkiállítás tartatnék a Városliget területén, mert ekkor a kiállítás idejére a főváros korlátlanul engedélyezhet más színházakat is. 6. A bérlő a színházat és tartozékait a bérleti idő alatt saját költségén jókarban tartja s e végből a kellő javításokat, helyreállításokat és megújításokat idejében foganatosítja, a bérleti idő lejártával pedig a színházat és tartozékait leltár szerint és jókarban a főváros rendelkezésére bocsátja. Változtatásokhoz a fővárosnak előzetes beleegyezése szükséges. A bérlő sajátjából fizeti az állami és községi adókat, az illeték egyenértéket, a csatornázási és burkolási járulékokat és mindazon egyéb közszolgáltatásokat, a melyek különben a tulajdonost terhelnék, valamint viseli mindazon egyéb kiadásokat is, a melyek az ingatlan birtokával és a színházzal mint olyannal járnak, úgy, hogy a székesfővárosra a bérleti idő alatt semmiféle kiadás ne hárulhasson. 7. A tűzkár-biztositásról is saját költségén gondoskodik a bérlő, a kinek a színházat és tartozékait a székesfőváros által kijelölendő biztosító intézetnél legalább három évről három évre, a székesfőváros nevére szóló kötvénynyel legalább 200.000 korona erejéig kell tűzkár ellen biztosítani és a kötvényt, valamint a három évi biztosítási díj előre történt kifizetéséről szóló nyugtát a színház átalakításának befejezésekor mindjárt, azután pedig mindenkor a lejárat előtt 15