Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1903

11.2 1903. április 30. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 538

1903. április 30-iki közgyfllés. 538. szám. 211 nappal a székesfővárosnak beterjeszteni, különben a székesfőváros a biztosítást a bérlő rovására teljesítheti és az időközi veszélyért a felelősség és kártérítés a bérlőt terheli. Ha a szinház leég, vagy azt részleges tűzkár éri, a bérlő azt, az erre szükséges idő figyelembevételével a főváros által meghatározandó határidőben ismét felépiti, illetőleg az előbbeni állapotot helyreállítja. A biztosító intézet által fizetendő összeg a helyreállításra fog fordíttatni, de ha ennek költségeit nem fedezné, a hiányzó összeget a bérlő pótolja. 8. Haszonbér fejében a bérlő minden év január hó 2-ikán két darab húszkoronás aranyat fizet a fővárosnak előlegesen, azonkívül minden évben három jótékonyczélu szini előadást tart, a melyek napjait és azon czélt, a melyre a jövedelem fordítandó, a főváros tanácsa határozza meg. Ezen előadások tiszta jövedelme egyenként 100 koronánál kevesebb nem lehet, a hiányt tehát a bérlő pótolja, másrészt a tanács megengedheti, hogy a bérlő azokat minden év május, augusztus és november 1-én fizetendő egyenként 100 K-val megválthassa. 9. A bérlő a kötendő szerződést a főváros előzetes beleegyezése nélkül másra át nem ruházhatja, sem a színházat másnak bérbe vagy kezelésbe át nem adhatja és vezetését másra nem bizhatja. Ha Peld Zsigmond testi vagy szellemi fogyatkozás miatt a szinház vezetésére képtelenné válnék, vagy a vagyona felett való rendelkezési jogot elvesztené, a szinház vezetésére oly alkalmas műértő egyén lesz kirendelendő, a kit a főváros ilyenül elfogad. A bérlő halála esetére a bérletből eredő jogai és kötelezettségei örököseire szállanak át, a kik hasonlóképen a főváros által elfogadott alkalmas műértőt bíznak meg a szinház vezetésével. , 10. A főváros részére ezen bérletből kifolyólag biztosított jogokat a tanács gyakorolja. A tanács a színház működését és egyáltalán a bérleti feltételek pontos megtartását egy erre kiküldendő bizottság vagy más közegei útján legjobb belátása szerint ellenőrizheti és a bérlő köteles az illetőket ezen eljárásukban támogatni és nekik a kivánt adatokat és felvilágitásokat mindenkor megadni. A bérlő a főváros által választandó egyik páholyt minden előadásra kivétel nélkül ingyen bocsátja a főváros rendelkezésére. 11. Ha a bérlő a feltételek bármelyikét megszegi, illetőleg az ellen cselekvés vagy mulasztás által vét, a főváros tanácsa őt esetrőlesetre 2000, szóval Kettőezer koronáig terjedhető pénzbirsággal sújthatja, és a mennyiben a bérlő mulasztása a szinház jókarbantartására vagy más munkálatra vonatkozik, a főváros az illető munkát a bérlő rovására maga is foganatosíthatja. 12. Ha a székesfőváros a bérlőt a 11. pont alapján egy és ugyanazon cselekmény vagy mulasztás miatt már három ízben a legmagasabb szerződési pénzbirsággal sújtotta, az esetben jogában áll a székesfővárosnak a szerződést birói eljárás nélkül egyoldalulag felbontani. 13. A főváros az 1906 április 15-től 1912. évi április 15-ig terjedő 6 évre évi 12.000 K segítséget biztosit a bérlőnek. A segély három részletben minden május, augusztus és november hó 1. napján fog a bérlőnek a központi pénztárban kifizettetni. A színházi segély mindaddig, a mig a bérlőnek ki nem fizettetik, egyszersmind biztosítékul szolgál a bérlőnek ezen bérletből kifolyó kötelezettségei tekintetében is és a főváros ezen bérletből eredő követeléseit abból birói eljárás nélkül levonhatja. 14. A szini előadások tartására vonatkozó hatósági engedélyt a bérlőnek kell megszereznie 15. Ha a bérlő a szinház átalakítását és megnyitását 1906. évi április hó 15-dike előtt teljesiti, akkor a jelen feltételek alapján