Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1901

1. 1901. január 9. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 20 - 21 - 22 - 23 - 24

10 1901. január 9-iki közgyűlés. 24. szám. hive vagyok s azon meggyőződésben vagyok, hogy a tiszta erkölcsöknek épen a közgyűlés terméből kell kisugározniuk az egész városba. Azon meggyőződésben vagyok, hogy inkompatibilis fővárosi bizottsági tagnak a fővárosi törvényhatóságban helye nincs. Ennek daczára azonban vannak, a kik nézetem szerint inkompatibilisek. Mert ha egy oly fővárosi bizottsági tag van, a ki akár saját maga, akár egy vállalat képviseletében a főváros érdekét a saját érdekével látja szemben, akkor a legtöbb esetben bizonyára a saját érdekét és nem a fővárosét fogja elsősorban szem előtt tartani. Itt is hangsúlyozva ezen meggyőződésemet, ki kell jelentenem, hogy erről szólva megjegyeztem, miszerint lehetetlen, hogy inkompatibilis bizottsági tag a főváros érdekeit mindig kellően képviselje és ebből kifolyólag azt mondottam, hogy ebből direkte kár származik a fővárosra, mert azon inkompatibilis bizottsági tag, a ki az általa képviselt vállalkozó érdekeit képviseli a főváros ellen, direkte kárt okoz a fővárosnak. Ebből azonban még egy indirekt kár is származhatok, a mi abból áll, hogy egyes szegénysorsú tisztviselők — tisztelet a kivételeknek — ha látják azt, hogy az előkelő és jómódú bizottsági tag a saját maga érdekében működik a főváros érdeke ellen, azt fogja gondolni, azt a kérdést fogja magának felvetni, hogy miért legyek én jobb, mint a fővárosi bizottsági tag s könnyen lehetséges, hogy ezen tisztviselő a példát követve a saját maga érdekében jár el épűgy, mint a bizottsági tag. Ez az, a mit én mondottam, természetesen bővebben, s ebből az következik, hogy én a fővárosi tisztikart meg nem sértettem, az következik, hogy az inkompatibilitás kijátszásának konzekvencziáit tüntettem csak fel elvileg, és az következik utóvégre mind ebből, hogy úgy én a főváros tisztikarát sem gyanúsítani, sem megsérteni nem akartam. Ez az, a mit én mondottam és nem más. Huszonnyolcz évvel ezelőtt lettem megválasztva a törvényhatósági bizottság tagja gyanánt s azóta szakadatlanul fejtem én ki itt a működésemet. Abban az időben meg lettek választva Deák Ferencz, Szentkirályi stb. A mit nem szerénytelenségből említek fel, hanem azért, mert ezek az urak bizonyára nem voltak inkompatibilisok, s én is oly közgyűlést kívánok magamnak, a hol az a régi erkölcs honol. Nem harczolok egyének ellen, én egy elv mellett küzdök s ez a fővárosi adminisztráczió tisztaságának az elve, a mely mellett küzdeni is fogok a míg élek." Matuska Alajos alpolgármester úr az interpelláczióra a következő választ adja meg : „T. Közgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy az interpelláczióra a távollevő beteg polgármester helyett feleljek. Én is köszönettel tartozom Polónyi bizottsági tag úrnak, hogy felszólalásával alkalmat nyújtott ezen ügyben .ezen helyről nyilatkozni. Igen is tudomást szereztem a fővárosi tisztikar összességét érintő súlyos vádról és gyanúsításról nemcsak Légrády bizottsági tag úr lapjából s ezen lapban megjelent beszédéből, hanem más lapból is, mely ezen beszédről megemlékezvén, a bizottsági tag úr lapjában megjelent gyanúsítást és vádat még jobban általánosította. És mert erről tudomást szereztem, kötelességemnek is tartottam a teendő intézkedések iránt a lépéseket megtenni. E részben már a tegnapi nap folyamán értekeztem a tiszti főügyész úrral és meg is találtam a törvényes alapot a teendő intézkedésekre. Ezt tenni kötelességemnek ismertem, mert a törvényes megtorlást keresni megkívánja nemcsak a tisztikar becsülete, de magának a törvényhatóságnak tekintélye és a közadminisztrácziónak reputácziója és tisztasága is.