Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1898

28. 1898. december 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1587 - 1588 - 1589

1898 deczember 21-iki közgyűlés.— 1589. szám. hagyta s a tervek egy példányának beküldése mellett felhívta a fővárost, miszerint a vonal végső szakaszán tervezett alternatívákra vonatkozólag a telektulajdonossal a szükséges magánterületek megszerzése iránt tárgyalásokba bocsátkozzék s ennek megtörténte után az összes itt figyelembe jövő körülmények mérlegelése alapján a vaspálya-társasággal egyetértőleg hozzá javaslatot tegyen, — a közgyűlés tárgyalás alá vévén, a tanács előterjesztéséből meggyőződött arról, hogy a kereskedelemügyi minister úr most érintett leirata folytán mindenekelőtt a vonal végső szakaszához, valamint a vonal többi részéhez szükséges magánterületek megszerzése vált szükségessé. A mérnöki hivatni ehhez képest haladéktalanul utasítást is nyert arra, hogy a magántulajdont képező területek megszerzése czéljából a szükséges kisajátítási térrajzot készítse el és az összeírást állítsa egybe s mutassa be. Minthogy azonban a közigazgatási bejáráson jóváhagyott és a kereskedelemügyi minister úr által egy példányban leküldött tervbe csakis a vasúti nyom van berajzolva, a létesítendő utak és útbővitésekkel együtt, ebből a vasút czéljára szükséges összes területek terjedelme megállapítható nem volt, minek következtében a mérnöki hivatal a hozzá intézett utasításnak mindaddig eleget nem tehetett, a mig a vaspályatársaság a megszerzendő területek pontos megállapítására szükséges adatokat a mérnöki hivatalnak rendelkezésére nem bocsátotta A tanács előterjesztéséből constatálja a közgyűlés, hogy a vaspályatársaság ezen adatokat a hozzá intézett rövid uti felhívásra s a vegyes bizottság f. évi május hó 21-én és július hó 20-án tartott üléseiből nyert utasítás folytán f. évi július havának második felében a mérnöki hivatalnak rendelkezésére bocsátotta, melyek alapján a mérnöki hivatal a kisajátítási térrajzot és összeírást elkészítette, — mely munkálata a dolog természete szerint is hosszabb időt igényelt, s f évi szeptember hó 7-én a tanácsnak beterjesztette. A tanács tehát most már módot nyervén arra, hogy a kereskedelemügyi minister úr rendelkezésének megfelelhessen, a tárgyalások ez irányban késedelem nélkül megindittattak. E tárgyalások, valamint a vonal végső szakaszára vonatkozó irány megállapítása czéljából a vaspálya-társaság és az érdekelt telektulajdonosok közbenjötte mellett megtartott helyszíni eljárás során azonban mindenekelőtt kitűnt, hogy a kereskedelemügyi minister úr által leküldött hitelesített terv a közigazgatási bejáráson tényleg létrejött megállapodásoknak meg nem felel, a mennyiben a bejáráson az állapíttatott meg. hogy a Csalogány- utcza 7-& méterrel ki fog szélesittetni s ezen kiszélesítés az útnak kifelé menve a baloldalán fog végrehajtatni, úgy, hogy az út jobboldala teljesen érintetlenül hagyatik s abból sem a vasút, sem a tervezett kiszélesítés czéljára semmi elvétetni nem fog. E megállapodással szemben a leküldött terven a csalogány-uti szakasz mégis akként van feltüntetve, hogy a kiszélesítésre az út mindkét oldalán levő ingatlanokból elvétetnek a szükséges magánterületek. Nyilvánvaló tehát, hogy itt a tervek hitelesítésénél igen lényeges tévedés történt, a mit különben megczáfolhatlanul bizonyít Kollár Lajos dr. ügyvéd jegyzőkönyvi nyilatkozata is, a ki mint Hauszmann Sándor és neje, Varásdy Lipót és neje, Schlesinger és Polákovits érdekelt ingatlantulajdonosok igazolt meghatalmazottja, a közigazgatási bejáráson épen az ő felszólalására létrejött és a kereskedelemügyi minister úr által is elfogadott megállapodástól eltérő terv végrehajtása ellen megbízói nevében a leghatározottabban tiltakozik. E tiltakozást magáévá teszi Radocza János ügyvéd is, úgy a maga, mint neje nevében, kik mint ingatlantulajdonosok a vonal ezen szakaszánál szintén érdekelvék. Másrészt pedig a telektulajdonosokkal folytatott jegyzőkönyvi tárgyalások során kitűnt, hogy a telektulajdonosok legnagyobb része a vasút czéljaira szükséges területek kártalanítása fejében oly túlmagas és az eleső ingatlanok tényleges értékét messze meghaladó árakat követelnek, a melyek mellett a szükséges területek megszerzése a székes főváros részéről indokolatlanul nagy pénzáldozatot követelne.