Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1898

28. 1898. december 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1587 - 1588 - 1589

1898 deczember 21-iki közgyűlés. — 1589. szám. 605 Ez utóbb emiitett körülményre tekintettel a közgyűlés a maga részéről azon meggyőződésben van, miszerint feltétlenül szükséges, hogy a vasútvonal iránya ujabb consideratio tárgyává tétessék s egy olyan vonalvezetés állapittassék meg, a mely mellett a kisajátítási és kártalanítási költségek lehetőleg a minimumra redukálhatok legyenek, annál is inkább, mivel a Devecis Ferencz műszaki tanácsos, a mérnöki hivatal földmérési szakosztályának vezetője által újabb helyszíni felvételek és mérések alapján kidolgozott és javaslatba hozott ujabb vonalvezetésben tényleg rendelkezésre áll egy olyan megoldás, a melynek elfogadása mellett a fentebb megjelölt czél elérhető, a mennyiben ezen vonalvezetés lényege éppen abban áll, hogy a vonalat a lehetőség szerint az Ördögárokhoz hozza közelebb s ezáltal a vasút czéljára szükséges területeket a kevésbbé értékes és könnyebben, kevesebb anyagi áldozat árán megszerezhető ingatlanokból kívánja megszerezhetni. Áttérve ezek után a most említett és a középitési bizottmány által is elfogadott ujabb javaslat alapján a vonalvezetés megállapítására, a közgyűlés e részben a tanács javaslatának elfogadása mellett a következőleg határoz: A vasutvonalaknak a közterületek elhagyása után a magánterületre eső részének a Csalogány-útig terjedő szakaszára nézve a tanács elfogadja a nevezett műszaki tanácsos úr által javasolt vonalvezetést, a mely mellett a vonal a bemutatott kisajátítási térrajzokon 1., 2—10. sorszámú, Keleti Gyula dr. és tószegi Freund Ferencz, özvegy Gergely Istvánné és Weber János és neje tulajdonát képező ingatlanok helyett a vasút czéljára szükséges terület az 1. sorszámú, özv. Widermann Ignáczné tulajdonát képező ingatlanra tolatnék át, a mely utóbb nevezett ingatlan kevésbbé értékes, mint az előbb jelzett ingatlanok, e mellett még rendezetlen és a fennálló szabályok szerint elönyösebben is osztható fel. Ugyancsak ezen 1. sorszámú telek felé tolandó el a 11—12. sorszámú telkek melletti vonal is. A 14. sorszámú Svatkó-féle ingatlan ezen ujabb vonalvezetés mellett is egészben kisajátítandó. A 15—17. sorszámú, Höcker Károlyné, Kellner Ferencz és neje és Rieger György és neje tulajdonát képező telkeknél a vonal a pálya irányában a baloldal felé tolandó el, hogy ez által a vasút és a szomszédos telkek között fenmaradó területek a minimumra csökkenjenek s ez által a kisajátítási költség tetemesen leszállittassék. Végül a 18—19. sorszámú Emi eh Gusztáv és neje továbbá a Rieger György és neje tulajdonát képező ingatlanok mentén a vonal olykép vezetendő, hogy a vasút czéljára a 18. sz. Emich-féle telekből több terület vétessék el, mig a 19. sz. Rieger-féle telek a lehetőségig érintetlenül hagyassék, jóllehet a most nevezett telektulajdonos által támasztott igények törvényes alappal nem birnak. A csalogány-uti szakaszra nézve a közgyűlés a tanács javaslatát elfogadja, ehhez képest tehát a maga részéről is a mellett foglal állást, hogy ezen szakaszon a vasút egy vágánynyal s megfelelő kitérők beiktatásával építtessék ki, a mi által magánterületek az út egyik oldalán sem vétetnek el s igy természetesen kisajátítási költségek sem merülnek fel ezen szakasznál. A közgyűlés meggyőződése szerint a megoldás sem vasútüzemi, sem általános közforgalmi szempontból akadályokba nem ütközik, a mennyiben ily hosszú vonalnál az aránylag rövid egyvágányú szakasz beiktatása a megállapítandó menetrend betartását hátrányosan nem alterálhatja; másrészt pedig az út keskenysége a közönséges kocsiforgalom szempontjából sem képezhet nehézséget, mivel — a mint ez a tanács előterjesztéséből constatálható — a csalogány-uti baloldali ingatlanok a hidegkúti útról is hozzáférhetők, a jobboldali ingatlanokhoz pedig csak a reggeli és esti órákban van kocsiközlekedés, úgy, hogy ezen úton számottevő kocsiforgalomról szó sincs. E tekintetben tehát, szemben azon körülménynyel, hogy a város belső részeiben, élénk forgalmi útvonalakon is vannak egyes vágányú szakaszok, mint például a Baross-utczában, budai belső körúton stb : a szóban 153