Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1898

21.1 1898. október 12. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1184 - 1185

450 1898 október 12-iki közgyűlés. — 1184—1185. szám. adja, hogy van tudomása arról, hogy a Baross-utczának különösen a nivója nem megfelelő és tudomása van arról is, hogy a Népszinházutcza kövezete sem a legjobb. Hogy ezen két úttest eddigelé nem köveztetett, ennek oka egyszerűen az, hogy ezen két utcza rendezési és kövezési költségei több százezer forinlot tettek ki és mindkét munkálat felvétetett azon nagy kimutatásba, a melyik, egy a jövőben felveendő kövezési függő kölcsön terhére foganatosítandó munkálatokat tartalmazta. Minthogy azonban tárgyalások indultak meg az iránt, hogy a Baross-utczai villamos vasút második sínpárja is mielőbb kiépíttessék, sőt maga a kereskedelmi minister úr egy leiratában kifejezést adott abbeli nézetének, hogy a maga részéről is felettébb kívánatosnak tartja, miszerint a Baross-utczai második vágány mielőbb lefektettessék; igy tehát a Baross-utcza átkövezésére már a közel jövőben szükség lesz. Különben ígéretet tesz, hogy a már mindkét utczára nézve elkészített tervek alapján a tárgyalások újra felvétessenek s az utczák rendezése tekintetében mielőbb megállapodások jöjjenek létre. A választ úgy interpelláló bizottsági tag úr, mint a közgyűlés tudomásul veszi. Miről polgármester úr jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !1184. Del Medico Ágoston bizottsági tag úr a következő interpellácziót intézi a polgármester úrhoz : 1. Miért nem vétettek revízió alá a II. kerületnek régi szabályozási tervei idejekorán? és 2. Hajlandó-e a polgármester úr a többi szabályozási hibák elhárítása czéljából a II. kerület szabályozási terveit a legsürgősebben revisió alá vétetni? Az interpelláczió a válasznak a legközelebbi közgyűlésen leendő megadása czéljából polgármester úrral közöltetik. Miről polgármester úr jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !1185. Arányi Miksa dr. bizottsági tag úr előadja, miszerint tudvalevő dolog, hogy a fővárosnak a Lipótmezőn túl gyönyörű fenyves erdője van, melyet a lakosság csak azért nem vesz még igénybe, mert ahhoz a hozzáférhetés nincs kellőleg biztosítva. A Lipótmező ezen részén, a kútvölgyi úton nem vonul végig semmiféle villamos vasút sem s a megközelítése e helynek igy igen bajos. A villamos részvénytársaság azonban úgy látszik, maga is átlátva az épités sürgős szükségét, elkezdte a vonalat építeni a folyó évben mindaddig, a mig a fővárosi területen haladhatott. A mint azonban a magánosok telkeihez ért, megakadt a dolog, mert ezek hallatlan árakat követeltek az átadandó területekért. Ebből az lett volna a logika, hogy a nyaralótulajdonosok maguk megakasztják a vasútépítést, nem akarják annak létesítését, hát haza kell vinni a már lefektetett sineket is és vége lesz az egész építésnek, De a kik igy gondolkoznak, elfeledik azt, hogy az állam a Lipótmezőn egy nagy országos intézetet tart fenn, a hová számosan járnak ki szegény emberek szerencsétlen övéiket az intézetben meglátogatni, ezeknek az érdekében és nem a nyaralók érdekében, a kik amúgy is kocsin járnak, kell a vasútról gondoskodni. Mindezekre való tekintettel a következő interpellácziót intézi a polgármester úrhoz: Tekintettel arra, hogy a fő- és székváros a budapesti közúti vaspályatársasággal kötött szerződésében kötelezte magát arra, hogy a lipótmezei — hűvösvölgyi — vasút kiépítésére szükséges területet az építkező társaságnak át fogja adni; tekintettel arra, hogy a budapesti közúti vaspályatársaság ezen vasút építését folyó évi június havában megkezdette és addig folytatta, mig a munkát városi területen foganatosíthatta; tekintetlel arra, hogy a budapesti közúti vaspályatársaság az építkezést kénytelen volt beszüntetni a miatt, hogy a vasút vonalába eső és magánosok tulajdonát képező terület neki át nem adatott, •— kérdezi a polgármester úrtól: Van-e tudomása arról, hogy a budapesti közúti vaspályatársaság e