Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1898

18. 1898. szeptember 7. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1062 - 1063

1898 szeptember 7-iki közgyűlés. — 1061 — 1063. szám. 401 elutasító tanácsi határozat ellen beadott felebbezésél tárgyalás alá vévén, azt elutasitja és a neheztelt tanácsi határozatot felhozott indokainál fogva ezennel másodfokon helybenhagyja. Miről a tanács a további intézkedések megtétele végett az összes iratok kiadásával értesíttetik. !1062. Tárgyaltatott a tanács 26.950/1898—

V. számú előterjesztése, a magyar kir. államvasutak igazgatóságának felebbezésére átiratási és engedelmi díj ügyében. A közgyűlés a magyar kir. államvasutak igazgatóságának az 1898. évi 18.253/au. sz. a, kelt és a terhére előirt 121 frt 70 kr. átiratási és engedelmi díj törlése iránt előterjesztett kérelmét elutasító tanácsi határozat ellen beadott felebbezését tárgyalás alá vévén, azt elutasitja és a neheztelt tanácsi határozatot felhozott indokainál fogva és még azért is helybenhagyja, mert a fővárosi átiratási díj az állami vagyon átruházási illetéktől teljesen független és önálló fővárosi ingatlan átiratási díj, mely az állami vagyonátruházási illetéknek pótlékát már azért sem képezheti, mert a fővárosi átiratási díj kivetésnek jogalapját kizárólag csak a telekkönyvi tulajdonjogi bekebelezés ténye állapítja meg, addig az állami illeték minden — tehát telekkönyvön kívüli — vagyonátruházás is kiszabatik, ennélfogva kétségtelen, hogy a fővárosi átiratási díj az állami illetéknek pótlékát nem képezheti és hogy ez alapon a bélyeges illetékszabályok határozmányai sem bírhatnak a fővárosi átiratási díjakra kötelező erővel, a volt közmunka- és közlekedésügyi minister úrnak 1874. évi 12.535. sz. a. kelt és a magyar kir. államvasutak igazgató tanácsához intézett rendeletében foglalt azon kijelentése pedig, hogy a fővárosi átiratási díj nem egyéb, mint az ingatlanok átruházása után járó állami illeték községi pótléka, a székes fővárosnak szabályrendeletileg megállapított és már az évtizedes gyakorlat folyamán törvényerejűvé emelkedett jogára korlátozó kihatással egyáltalán nem lehet, a mit különben minden kétséget kizárólag igazol azon körülmény is, hogy maga a törvényhozás sem tekinti a fővárosi átiratási díjat az államilleték pótlékának, mert az 1887. évi V. t.-cz. a budapesti m. kir. államrendőrség főkapitányi hivatala részére megszerzett ingatlan telekkönyvi átíratása után járó fővárosi átíratást díj alól való mentessége ügyében az államilletékmentesség kimondásán kivül is szükségesnek találta intézkedni; holott ha a fővárosi átiratási díj az állami illeték pótlékát képezné, úgymint járulékos adó az alapadóval egyenlő elbírálás alá esvén, a külön intézkedés teljesen felesleges és indokolatlan lett volna. Ugyanezen okból nem állhat meg a felebbezésnek 1881. évi XLI. t.-cz.-re való hivatkozás sem, mert ezen törvényczikk is kizárólag csak az állami illetékre vonatkozólag foglal magában rendelkezéseket. De nem állhat végül a felebbezésnek azon indoka sem, hogy a főváros közgyűlése a magyar kir. államvasutakat egyes esetekben a fővárosi átiratási díj alól felmentvén, a főváros közönségének ne volna joga az államvasutaktól átiratási díjat szedni, mert a székes főváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése a székes főváros bevételei felett a törvény keretén belül szabadon rendelkezvén, azon körülményből, hogy egyes esetekben valakit valamely közteher viselése alól felment, éppen nem következik az illetőnek azon közteher viselése alól való állandó mentessége. Miről a tanács a további intézkedések megtétele végett az összes iratok kiadásával értesíttetik. !1063. Tárgyaltatott a tanács 26.442/1898—

V. számú előterjesztése, a m. kir. államvasutak igazgatóságának felebbezésére átiratási és engedelmi díj ügyében. A közgyűlés a m. kir. államvasutak igazgatóságának az 1898. évi 20.832/aü. sz. a. kelt és a terhére előirt 143 frt 17 kr. átiratási és engedelmi díj törlése iránt előterjesztett kérelmét elutasító tanácsi határozat ellen beadott felebbezését tárgyalás alá vévén, azt elutasitja és a neheztelt tanácsi határozatot felhozott indokainál fogva és még azért is helybenhagyja, mert a fővárosi átiratási díj az állami vagyonátruházási 101