Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1898

18. 1898. szeptember 7. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1064

402 1898 szeptember 7-iki közgyűlés. — 1063—1064 szám. illetéktől teljesen független és önálló fővárosi ingatlan átiratási díj, mely az állami vagyonátruházási illetéknek pótlékát már azért sem képezheti, mert a főváros átiratási díj kivetésnek jogalapját kizárólag csak a tkvi tulajdonjogi bekebelezés lénye állapítja meg, addig az állami illeték minden — tehát telekkönyvön kivüli — vagyonátruházás is kiszabatik, ennélfogva kétségtelen, hogy a főv. átiratási díj az állami illetéknek pótlékát nem képezheti és hogy ez alapon a bélyeg- és illetékszabályok határozmányai sem bírhatnak a főv. átiratási díjakra kötelező erővel, a volt közmunka és közlekedésügyi minister úrnak 1874. évi 12.535. sz. a. kelt és a m. kir. államvasutak igazgatótanácsához intézett rendeletében foglalt azon kijelentése pedig, hogy a főv. átiratási díj nem egyéb, mint az ingatlanok átruházása után járó állami illeték községi pótléka, a székes fővárosnak szabályrendeletileg megállapított és már az évtizedes gyakorlat folyamán törvényerejűvé emelkedett jogára korlátozó kihatással egyáltalán nem lehet, a mit különben minden kétséget kizárólag igazol azon körülmény is, hogy maga a törvényhozás sem tekinti a főv. átiratási díjat az államilleték pótlékának, mert az 1887. évi V. t.-cz. a budapesti m. kir. államrendőrség főkapitányi hivatala részére megszerzett ingatlan telekkönyvi átíratása után járó főv. átiratási díj alul való mentessége ügyében az állami illetékmentesség kimondásán kivül is szükségesnek találta intézkedni, holott ha a főv. átiratási díj az állami illeték pótlékát képezné, úgy mint járulékos adó az alapadóval egyenlő elbírálás alá esvén, a külön intézkedés teljesen felesleges és indokolatlan lett volna. — Ugyanezen okból nem állhat meg a felebbezésnek 1881. évi XLL t.-cz. való hivatkozás sem, mert ezen t.-cz. is kizárólag csak az állami illetékre vonatkozólag foglal magában rendelkezéseket. De nem állhat végül a felebbezésnek azon indoka sem, hogy a főv. közgyűlése a m. kir. államvasutakat egyes esetekben a főv. átiratási díj alul felmentvén, a főváros közönségének ne volna joga az államvasutaktól átiratási díjat szedni, mert a székes főváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése a székes főváros bevételei felett a törvénykereten belül szabadon rendelkezvén, azon körülményből, hogy egyes esetekben valakit valamely közteher viselése alul felment, épen nem következik az illetőnek ezen közteher viselése alul való állandó mentessége. Miről a tanács a további intézkedések megtétele végett az összes iratok kiadásával értesíttetik. !1064. Tárgyaltatott a tanács 26.443/1898—

V. számú előterjesztése, a m. kir. államvasutak igazgatóságának felebbezésére átiratási és engedelmi díj ügyében. *A közgyűlés a m. kir. államvasutak igazgatóságának az 1898. évi 20.831/a. ü. szám alatt kelt és a terhére előirt 611 frt 23 kr. átiratási és engedelmi díj törlése iránt előterjesztett kérelmét elutasitó tanácsi határozat ellen beadott felebbezését tárgyalás alá vévén, azt elutasítja és a neheztelt tanácsi határozatot felhozott indokainál fogva és még azért is helybenhagyja, mert a fővárosi átiratási díj az állami vagyonátruházási illetéktől teljesen független és önálló fővárosi ingatlan átiratási díj, mely az állami vagyonátruházási illetéknek pótlékát már azért sem képezheti, mert a fővárosi átiratási díjkivetésnek jogalapját kizárólag csak a telekkönyvi tulajdonjogi bekebelezés ténye állapítja meg, addig az állami illeték minden — tehát telekkönyvön kivüli — vagyonátruházás is kiszabatik, ennélfogva kétségtelen, hogy a fővárosi átiratási díj az állami illetéknek pótlékát nem képezheti és hogy ez alapon a bélyeg- és illetékszabályok határozmányai sem bírhatnak a fővárosi átiratási díjakra kötelező erővel, a volt közmunka- és közlekedésügyi minister úrnak 1874 évi 12.535. sz. a. kelt és a m. kir. államvasutak igazgató tanácsához intézett rendeletében foglalt azon kijelentése pedig, hogy a fővárosi átiratási díj nem egyéb, mint az ingatlanok átruházása után járó állami illeték községi pótléka, a székes fővárosnak szabályrendeletileg megállapított és már az évtizedes gyakorlat folyamán törvényerőre emelkedett jogára korlátozó kihatással egyáltalán nem lehet, a