Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1897
2.1 1897. január 13. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 17 - 18
1897 január 13-iki közgyűlés.— 16—18. szám. 11 közegeket is. A rendőrség megkeresésére nem rögtön adták ki az alapszabályokat a minister észrevételeivel a szakegylet ideiglenes elnökségének, hanem a rendőrség megjegyzéseit ismét felterjesztették az alapszabályokkal együtt a ministerhez. Ez okozta a késedelmet. A szám el volt intézve, de az ügy hevert. Nem tételezi fel, hogy az egyes fővárosi ügyosztályok különbséget tesznek szegény és gazdag polgárok közt, a szerint, hogy a politikai vagy társadalmi nézeteik milyenek. A jövőre nézve ajánlja, hogy a tanács és ügyosztályok a rendőrség jelentései által befolyásoltatni ne engedjék magukat és a polgárok ügyeit, tekintet nélkül vagyoni állásukra és politikai meggyőződésükre, intézzék el lelkiismeretesen. Viola Imre tanácsnok ismételve kijelenti, hogy sem a tanácsot, sem az ügyosztályt mulasztás vádja nem terheli. Az ügyosztály tisztán kötelességét teljesítette. A közgyűlés a választ tudomásul veszi. !17. Heltai Ferencz dr. bizottsági tag egy magában véve jelentéktelen ügy miatt kivan interpellálni, melyet azonban jelentékenynyé tesz az azzal összefüggő elvi természetű kérdés, tudniillik a nyilvánosság kérdése. Minden alkotmányos testületnek palládiuma a nyilvánosság, a melyet megsérteni fontos érdek nélkül nem szabad. A nyilvánosság adja meg a mi tárgyalásainknak is a jelentőségét, a nyilvánosság az, a melynek segélyével a közönség, a mely ide küldött bennünket, ellenőrizhet. Viszont a nyilvánosság az, a mely lehetővé teszi, hogy mi is a főváros minden ügyéről tájékozva legyünk. Nem is panaszkodhatik az ellen senki, hogy a főváros bizottságaiban a nyilvánosság nem respectáltat ; k, csak egy bizottmányban, a mely a nyilvánosság elől teljesen el van vonva és a nyilvánosság kizárásával gyakorolja különben érdemes működését. Értem a népszínházi bizottságot Az utolsó napokban történt, hogy a népszínház bérbeadására ajánlati tárgyalás tartatott. Az offertek felbontásához három tagtársammal én is megjelentem. S megtörtént az, hogy az ajánlatok felbontásánál az elnöklő polgármester úr által kiutasittattunk. Nem mint személyes sérelmet hozom ezt a közgyűlés elé, hanem azért, hogy a nyilvánosságon esett sértés reparáltassék. Ez az oka, hogy a következő interpellátiót terjesztem elő: 1. Mivel indokolja a polgármester úr, hogy a népszínházi bizottmány üléseiről nemcsak a tágabb körű nyilvánosság, hanem ellentétben a székes főváros összes bizottmányainak gyakorlatával, azon szűkebb körű nyilvánosság is ki van rekesztve, mely szerint a törvényhatósági bizottság tagjai mint hallgatók bármely bizottság ülésein megjelenhetnek ? 2. Mivel indokolja a polgármester úr, hogy a népszínházi bizottmány a népszínház bérbeadására vonatkozó ajánlatokat, ellentétesen az ajánlati tárgyalásoknál mindenütt követett gyakorlattal, a nyilvánosság kizárása mellett bontotta fel? 3. Szándékozik-e a polgármester úr a népszínházi bizottmánynyal egyetértve oly intézkedéseket tenni, melyek a jövőben biztosítják a nyilvánosság jogait és megadják a törvényhatóság tagjainak azon lehetőséget, hogy ezen bizottmánynyal szemben is gyakorolhassák az ellenőrzés kötelességét? A polgármester úr az interpellatióra a jövő közgyűlésen adja meg a választ !18. Pártos Gyula biz. tag felszólalván, a következőket adja elő: Mindannyian élénken emlékezünk azon magasztos szép ünnepre, mikor az ország és annak fővárosa — ép azóta székes fővárosa — hazafias öröm és lelkesedéssel ünnepelte a legjobb, legalkotmányosabb király koronázásának 25 éves jubileumát. Azt is tudja az igen t. közgyűlés, hogy a székes főváros ezen szép ünnep emlékét a legméltóbban olyképen kívánta megörökíteni, hogy I. Ferencz József koronázási jubileumi díj czímen évente 7000 frtot vesz fel költségvetésének rendes kiadásai közé s ebből évenMnt a
