Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1897

2.1 1897. január 13. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 19

12 1897 január 13-iki közgyűlés.— 18—19. szám. tudomány, szépirodalom és művészetek, nevezetesen a festészet, szobrászat, építészet és z§nészetre 4000 frtot, az ipar és kereskedelemre pedig 3000 frtot fordit az emiitett szakokban kitűnő fiatal egyének tanulmányainak előmozdítására. A fővárosi tanács a legnagyobb előzékenységgel és körültekintéssel járt el ez alapítványi okirat és annak kiegészítéséül szolgáló szabályzat megállapításánál, az összes érdekelt intézetek és testületeket felhívta véleményezésre az őket érdeklő pontozátokra nézve, megkérdezte, hogy csak néhányat említsek, a t. akadémiát, a József-műegyetemet, a Magyar Mérnök- és építész-Egyletet, a művészi tanácsot, ipar és kereskedelmi kamarát stb. s a vélemények beérkezése után hosszabb beható tárgyalás után 1894-ben az alapítványi okiratot és szabályzatot elkészítette s azt a törvényhatósági közgyűlésnek 1894. évi június hó 6-án bemutatta, mely azt egyhangúlag el is fogadta. Az alapítványi okirat négy eredeti példányban kiállíttatott s egy példány a m. kir. belügyministernek, egy a vallás- és közoktatásügyi ministernek, egy a kereskedelmi ministernek elküldetett, egy pedig a fővárosi levéltárban megőrzés végett elhelyeztetett. Azóta több mint két év múlt el s azóta évente beállítják a 7000 forintot az évi költségvetésbe, a mint az 1897. évibe is fel van véve, de sajnos, az érdekelt körök, melyek oly nagy öröm és hálával értesültek a székes főváros ezen igazán üdvös és nagyszabású elhatározásáról, még mindig hiába várják az első pályázat kiírását, sőt már aggódni kezdenek, nem gördültek-e elháríthatatlan akadályok a szép eszme gyakorlati kivitele elé? Azért bátor vagyok igen tisztelt polgármester úrhoz következő interpellatiót intézni: 1. Mi az oka annak, hogy a koronázás 25 éves jubileuma alkalmából és annnak örök emlékére a székes főváros által culturalis ezélókra I. Ferencz József koronázási jubileum díja czímen tett alapitvány értelmében, mely czélra 1893. év óta évente 7000 frt szerepel az évi költségvetés rendes kiadási rovatában — mindez ideig a pályázatok ki nem írattak? 2. Ha nem a t. tanácstól föggő okokból késik ezen üdvös intézmény életbeléptetése, hajlandó-e az igen tisztelt tanács haladéktalanul megtenni minden törvényes lépést arra nézve, hogy az akadályok elhárittassanak és a pályázatok az alapitvány értelmében mielőbb kiírhatók legyenek? Rózsavölgyi Gyula tanácsnok az interpellatióra válaszolva kijelenti, hogy a koronázási jubileumi díj alapítására vonatkozó oklevél még 1894-ben, a minister úr észrevétele szerint, módosítva pedig legutóbb 1896-ban lett felterjesztve. Április 15-én tárgyaltatott a ministernek ezen okiratra vonatkozó leirata, a melyben többféle módosítások eszközlését kívánja. A közgyűlés a módosításhoz hozzájárulván, az igy módosított alapszabályok június 8-án terjesztettek fel, de azóla a ministertől válasz nem érkezett. Ha tehát a pályázat ki nem Íratott, annak oka az, hogy a minister nem küldte le még jóváhagyását. A tanács egyébiránt kötelességének fogja tartani, hogy az alapítványi okirat jóváhagyása iránt a ministerhez sürgető feliratot intézzen. Az híterpelláló és a közgyűlés a választ tudomásul veszi. !19. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 40.230/1896—

VI. számú előterjesztése, a X. ker. téglagyári dűlőben 31. és 32. tervszám alatt fekvő haszonbéres földek bérlete iránt dr. Örley Lajossal fennálló bérleti szerződésnek hat évre leendő meghosszabbítása iránt. A közgyűlés a pénzügyi és gazdasági bizottmánynak, valamint a tanácsnak egybehangzó előterjesztéséhez hozzájárul és elhatározza, hogy a X. ker. téglagyári dűlőben fekvő 31. és 32. tervszámú, összesen 4 (négy) hold kiterjedésű szántóföld bérlete iránt Örley Lajos drral kötött és 1897. évi október hó végével lejáró szerződés az összes eddigi bérleti feltételek és 120, azaz: egyszázhúsz forint évi bér mellett 1897. évi november hava 1-től számított hat egymásután következő évre