Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1895
8. 1895. április 3 . rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 373 - 374
kivánságától, hogy a fent emiitett jogfentartás a szerződésre vezetendő és az új részvénytársaság által is aláírandó záradékban nyerjen kifejezést, el nem állhat. Minthogy továbbá a kereskedelemügyi minister úr leirata szerint az alakított új részvénytársaság alapszabály-tervezetének 9. és 10. §§-aiban foglalt rendelkezések kizárják, a terület átengedési szerződés 7. §-ában a székes főváros közönsége javára biztosított jogok érvényesítését, mig az 1250/94. számú közgyűlési határozatban az alapszabályok kérdéses szakaszai ellen kifogás csak azon feltétel alatt és csak azon feltevésben nem tétetett, hogy az azokban foglalt rendelkezésekkel szemben az említett jogfentartó kijelentés a szerződési záradékba fel fog vétetni: a közgyűlés ezúttal határozatilag kimondja, miszerint az esetre, ha a területhasználati szerződés 7. §-ának épségben tartása a kereskedelemügyi m. kir. minister úr által el nem fogadtatnék, a közgyűlés ebben az esetben a vasúti részvénytársaság alapszabály tervezetének 9. és 10. §§-aihoz, mint jogait sértő és a területhasználati szerződéssel ellenkező rendelkezésekhez egyáltalán hozzá nem járulhat, s azoktól a maga részéről a jóváhagyást megtagadja ; sőt a közgyűlés nézete szerint az alapszabályok kérdéses szakaszait, azoknak fenti értelmezése esetében, a magas kormány sem hagyhatja jóvá, mert ha ezen alapszabály-szakaszok a terület-használati szerződésnek meg nem felelhetnek, meg nem felelhetnek szükségképpen az engedélyokiratnak sem, miután a ministeri leiratban is elismertetik az, hogy az engedélyezési feltóteleknek, s illetve magának az engedélyezésnek is a területhasználati szerződés képezi alapját, jelen esetben pedig a kiadott engedélyokirat 2. §-a szerint ugyan ennek kiegészítő részét. Az engedélyokirat feltételei ennélfogva nem ellenkezhetnek a terűletátengedósi szerződés határozmányaival, de ha ellenkezhetnének is, a már jogerejüleg megkötött szerződés hatályát valamint nem növelik, úgy nem is gyöngíthetik, és még kevésbé szűntethetik meg. Tekintve ezek után a kérdéses területhasználati szerződós határozmányainak érdemi részét, a kereskedelemügyi m. kir. minister úr véleménye szerint a földalatti villamos vasút építése ós üzleti berendezési tőkéje, mely 3,600.000 frtban állapíttatott meg, átalány természetű, mert az építési tőke az engedélyokirat 6. §-ában is átalányösszegben állapíttatott meg, már pedig ezen engedélyokirat a székes főváros képviselőinek közbenjöttével és hozzájárulásával jött létre. Átalány természetű ezen vállalati építési tőke a kereskedelemügyi minister úr nézete szerint még azért is, mert ilyennek ismertetett el a székes főváros közönsége által a terűletátengedósi szerződés 5. §-ában, melyben kiköttetett, hogy akár sikerül a kibocsátandó czímletek útján a 3,600.000 frt tőkét az engedélyeseknek beszerezni, akár nem, ezen körülmény a vasút építésének és üzemben tartásának kötelezettségén mit sem változtat s a vállalkozók és jogutódjaiknak tőkefelemeléshez semmi igényűk nincsen. Az előadottak alapján és tekintettel arra, hogy az építési tőke megállapítására kizárólag hivatott kormány is lemondott arról, hogy az építési tőke elszámolását követelje: a kereskedelemügyi minister úr a székes főváros közönségét még a területhasználati szerződés 7. §-ának világos határozmányai alapján sem tartja jogosultnak arra, hogy a forgalmi eszközökre s a tartalékalapra fordítandó 210.000 és 100.000 frtnyi összegeken kivül az építési tőke többi részének elszámolását a vasút beváltása esetében követelhesse. Ámde a közgyűlés a kereskedelemügyi minister úraak az építési tőke fenti módon való megállapítását el nem fogadhatja, s a jogérvényes szerződés ellenkező határozmányai alapján helyesnek el nem ismerheti, tisztelettel megjegyezvén, hogy a székes főváros közönségének szerződésileg biztosított jogán az engedélyokirat eltérő intézkedése sem változtathat, mert az engedélyezési tárgyalásnál felvett jegyzőkönyvi megállapodások a székes főváros közönségével tárgyalás