Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1893

7.2 1898. április 6. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 359

okból záratott ki a közfogyasztásból, a tiszti főorvosnak s az illető kerületi elöljáróságnak jelentést tesz. 11. §• Az állatorvos minden év végén tartozik a vágatási lajstromot lezárni, a levágott sertések számát összegezni s a vágatási lajstromot a marhalevelekkel együtt a kerületi elöljáróságnak átadni, hol azok három éven át megőrzendők azon czélból, hogy esetleges vizsgálatoknál a marhalevelek okiratok gyanánt használtathassanak, 12. §. A nem ragályos betegségben szenvedő beteg állatok húsát s az élvezetre nem alkalmas egyes húsrészeket jogában állván a tulajdonosnak technikai czélokra értékesíteni, minden sertésvágatással iparszerűleg foglalkozó egyén tartozik sertésvágó telepén egy megfelelő nagyságú pléhhel bélelt, légmentesen zárható szekrényt tartani azon czélból, hogy az állatorvos által a közfogyasztástól eltiltott húsrészek 5°/o-os nyers karbolsavval leöntve, élvezhetlenné tétessenek. Az igy élvezhetlenné tett húsrószek a tulajdonos által mielőbb eltávolitandók, technikai czélokra azonban értékesithetők. A ragályos betegségben szenvedő állatok összes részeit azonban tartozik az állatorvos mindenkor és föltétlenül a kerületi elöljáróság közbenjöttével szabályszerű megsemmisítés végett a gyepmesteri telepre kiszállíttatni. Ezen szakasz intézkedései azonban nem terjeszkednek ki a ragadós száj- és körömfájásban szenvedő oly sertésekre, melyeknél a hússzemlélő állatorvos a betegséget enyhe alakúnak véleményezi, vagyis ha az állatok jó húsban vannak és ha genyedós, vagy üszökösödés a körmök körül, vagy erősebb láz nincs jelen. A száj megbetegedése esetében az egész fej, a végtagok megbetegedésekor ezek az elülső térdtől, illetőleg a csánkizülettől lefelé elvetendök. Ily sertések az elöljáróság engedélye mellett fogyasztásra bocsáthatók. 13. §. Minden közfogyasztásra levágott sertéshús részei, zsigerei és szalonnája az állatorvos által a megejtett szemle után plombirozandók,móg pedig a nagyobb részek egyenként külön-külön, a kisebb részek pedig czinezett sodronyra fűzve csoportokban. Czinezett sodronyok készletben tartásáról sertésvágatással iparszerüleg foglalkozó minden egyén gondoskodni tartozik. A plombirozott részek tekintetében a tulajdonos különös figyelmet tartozik fordítani arra, hogy a plomb mindenkor sértetlenül megmaradjon, továbbá a csoportonként plombirozott részeket a plombról csak a közvetlen eladás, vagy feldolgozás alkalmával vághatja le, mindenkor azonban ugy, hogy a sodrony meg ne sértessék. A mennyiben azonban az ellenőrzés szempontjából a plombirozásnál czélszerűbb mód kínálkoznék, annak alkalmazását a tanács bármikor elrendelheti. 14. §. Ragályos betegségben, vagy bármely küteges kórban szenvedő egyének a sertések ölesénél, vagy a húsnak feldolgozásánál nem alkalmazhatók; miért is a sertésölési telepeken működő személyzet egészségi állapota a kerületi orvosok által ellenőrizendő oly módon, hogy a kerületi orvos az ily telepeket havonként egyszer megvizsgálni tartozik. Minden oly egyén, ki sertésvágatással vagy sertéshúsnak feldolgozásával iparszerűleg foglalkozik, vagy erre alkalmaztatik, tartozik egy könyvecskét beszerezni s azzal a felvétel után azonnal, később pedig minden hónapban legalább egyszer a kerületi orvosnál megvizsgáltatása végett jelentkezni, a ki azután a vizsgálat napját s eredményét a megfelelő helyen bejegyzi. A kerületi orvos, ha az általa megvizs-