Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1893

7.2 1898. április 6. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 359

14 rendeletével leküldött ós az 1893. évre is változatlanul fentartott lóavatási terv értelmében a fő- ós székváros területén megalakítandó kilencz lóavató bizottság elnökévé, az eddig is működött Becker Károly, Bernáth Béla, Forgó István, dr. Gombár Tivadar, Hűvös József, Lógrády Károly, Osztoits Miklós, Peringer Ferencz és Szelestey Géza fő- és szókvárosi bizottsági tag urakat újból megválasztja s illetőleg nevezetteket elnöki tisztségeikben a folyó óv tartamára megerősíti. Miről a most nevezett urak jegyzőkönyi kivonaton tudomás ós miheztartás, a tanács pedig a további szükséges intézkedések megtétele, végett, a tárgyiratok visszajuttatása mellett, értesíttetnek. !359. Tárgyaitaliott a bizottmány és tanács 1744/1893—

VIII. számú előteri^zcése: a sertés- ós sertéshús-szemlére vonatkozó szabáfyrendele><tervezet tárgyában. "^—^ A közgyűlés a közgazdasági ós közélelmezési bizottmány s a tanács által a sertés- és sertéshús-szemle foganatosítása tárgyában előterjesztett szabályrendelet-tervezethez hozzájárul s ahhoz képest a szabályrendelet szövegét a következőkben állapítja meg: Szabályrendelet a sertés- és sertéshús-szemle foganatosítása tárgyában. 1. §• Budapest fő- és székváros területén közfogyasztásra szánt sertést, ide nem értve az élő állapotban 12 kilogramm súlyt el nem ért malaczokat, közvetlen állatorvosi vizsgálat nélkül leölni tilos. 2- §• _,- Az állategészségügyi szemle eszközlésóért tartozik a sertés-tulajdonos a sertésnek a fő- és székváros zárt területére történő behozatala alkalmával — tekintet nélkül a sertés korára — a vámoknál 10 krt fizetni, mely összeg a fogyasztási adókkal együtt s egyszerre fog az illetőktől beszedetni. Ellenben a kültelkeken leölés alá került sertések után a szemledíjakat a leölés alkalmával a sertéshús szemlélő állatorvosok szedik be és számolják el. 3. §. A fő- és székváros területén közfogyasztásra szánt sertést leölni a napnak csak következő óráiban szabad ós pedig: a) április 1-től május 15-ig ós augusztus 15-től szeptember végéig reggeli 5 órától délőtti 10 óráig ós délután 4 órától esti 7 óráig; b) május 15-től augusztus 15-ig reggeli 4 órától délelőtti 10 óráig és délután 4 órától esti 7 óráig; c) október 1-töl márczius végéig reggeli 7 órától délelőtti 11 óráig és délután 2 órától délutáni 5 óráig. Ezen vágatási idő megváltoztatása csak a tiszti főorvos indokolt előterjesztése alapján történhetik. Kényszerszúrás eseteiben a sertésleőlés bármikor meg van engedve, közfogyasztásra azonban csak akkor bocsátható, ha a törvény által elrendelt állatorvosi szemle a sertés leszuratása előtt is megejtetett. De ha a hirtelen fellépett életveszély a leölés elhalasztását nem engedi, a sertés az állatorvos odaórkezóse előtt is leszúrható, tovább azonban csak akkor dolgozható föl, ha erre a husszemlólő állatorvos az állat belső szerveit megvizsgálván, engedélyt adott. 5. §. A ki közfogyasztásra szánt sertést leölni kivan, tartozik ebbeli szándékát az 1888: VII. t.-cz. 14. §-a alapján, mely szerint a sertések leszurásánál, a mennyiben az mint ipar űzetik, az állat egészségi