Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1892

5. 1892. február 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 212

5 orvosok azt irták a körrendeletre, hogy ezt magukra nézve sérelmesnek tartják és hogy ily hangot a kórházi igazgatótól sem fogadhatnak el. Joggal támaszkodhatnak ekkor a kórházi szabályokra, mert ezeknek 70. §-a azt mondja, hogy az orvosi segédszemélyzet tagjait kötelességmulasztás esetén oly módon kell meginteni, hogy tekintélyűk az alárendelt közegek előtt csorbát ne szenvedjen. Dr. Nagy Sándor ellen, ki mint első irta alá az orvosok emiitett visszatartó nyilatkozatát, fegyelmi följelentést tett, melynek folytán a három orvos állásától felfüggesztetett. Ezen eset eddig ismertetett történetéhez nem akar ezúttal megjegyzést fűzni, hanem csak azt teszi interpellatiója tárgyává, hogy a polgármester a törvény világos rendelkezése ellenére és a felfüggesztett orvosok kérelme daczára nekik a fizetésüknek még a fegyelmi törvény által egyharmadrészét sem utalványozta ki és őket tél idején hirtelenében lakásuktól is megfosztotta. Kérdezi ezek alapján a polgármester urat, mily stádiumban van ezen fegyelmi ügy: hajlandó-e a polgármester ur oda hatni, hogy az illetékes fórum e fegyelmi ügyet minél e őbb elintézze; továbbá, hogy mivel indokolja azon eljárását, melylyel a felfüggesztett orvosokat egész fizetésüktől és lakásuktól megfosztotta, hajlandó-e nekik a fegyelmi törvény értelmében fizetésüknek egyharmadrészét haladéktalanul kiutalványozni és az iránt gondoskodni, hogyha a három orvos a fegyelmi vizsgálat menetén nem ítéltetnék hivatalvesztésre, lakásuk és fizetésük elvonásáért kárpótoltassanak. Végül kérdezi a polgármester urat, hogy a Rókus-kórházi al- és segédorvosok azon kérelmét, melyben a felfüggesztett három orvos eljárásával teljes solidaritást vállalván, önként kérték a fegyelmi vizsgálatnak magukra való kiterjesztését, elintózték-e már és ha nem, hajlandó-e intézkedni az iránt, hogy az minél előbb elintéztessék. Gerlóczy Károly helyettes polgármester ur az interpellatióra válaszolván, kijelenti, hogy a fegyelmi ügyekben eljáró hatóságok birói szereppel bírnak és folyamatban levő birói eljárást képező ügyekben pedig időelőtti hivatalos nyilatkozatok tótele nem szokásos és nem indokolt; ennélfogva és mivel a kérdések az ügy érdemét is érintik, sajnálattal jelenti ki, hogy a vála»zt megtagadni kénytelen. Dr. Preyer Hugó megjegyzi, hogy ő nem a fegyelmi ügy érdemére vonatkozólag tett kérdést, hanem csak az iránt, hogy miért húzódik ennek elintézése. Interpellatiójának pedig fősúlya abban van, hogy miként történhetett meg, hogy a polgármester ur a felfüggesztett orvosokat teljes fizetésüktől és lakásuktól fosztotta meg, holott az 1886. évi XXIII. t.-cz. 4. §-a világosan mondja, hogy a felfüggesztett tisztviselőt a felfüggesztés tartama alatt lakilletménye és fizetésének egyharmadrésze megilleti. A helyettes polgármester ur válaszát nem tarthatja kielégítőnek és ezért kéri a közgyűlést, hogy azt ne fogadja el. Gerlóczy Károly helyettes polgármester ur kijelenti, hogy tisztelettel hajol meg a törvényhatósági bizottság tagjainak azon joga előtt, melynek alapján bármely fővárosi ügyet a közgyűlésen szóba hozhatnak, de viszont jogosan elvárhatja, hogy az ügyeket kellő időben tegyék kritika tárgyává, ne pedig akkor, midőn még azok birói elbírálás tárgyát képezik. Miután azonban az interpelláló ur a fősúlyt arra fekteti, hogy a felfüggesztett orvosoktól a teljes fizetést és a lakást elvonták, ennek indokolására kijelenti, hogy a kórházi alés segédorvosok nem köztisztviselők és igy az interpelláló ur által idézett törvény reájuk nem vonatkozhatik. A közgyűlés túlnyomó többsége helyettes polgármester urnak az interpellatióra adott válaszát tudomásul veszi. Miről Gerlóczy Károly helyettes polgármester ur jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !212. Dr. Preyer Hugó bizottsági tag ur újabban felszólalván, elmondja, hogy 1891. november 1-én egy fővárosi tanácsnok hivatalos jelentést tett a polgármesterhez arról, hogy egy az ő ügyosztályába