Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1892

5. 1892. február 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 213

6 beosztott tisztviselő állandóan hanyag és rendetlen, hogy hiányzik belőle a kötelességérzet és ambitio, későn jön a hivatalba és korán megy el, csak kényszerítve dolgozik, hogy hibás adatokat jegyzett be a segédkönyvekbe, hogy 84 elintézetlen ügyiratot vitt magával, csakhogy a restantiáktól megszabaduljon és az összes segédkönyveket oly rendetlenségben hagyta hátra, hogy a tanácsnok kénytelen volt a polgármestertől egy külön szakembert kérni a könyveknek rendbehozatalára. Ezen hivatalos jelentés csak február 15 én nyert elintézést és két nappal később a tanács e tisztviselőt egy magasabb rangosztályba választotta meg. Ezek alapján kérdezi a polgármester urat, hogy miként volt lehetséges, hogy ezen múlt évi november lén beadott hivatalos följelentés csak február 15-én nyert elintézést; továbbá hogy a polgármester ur a választás előtt közölte-e a tanács tagjaival az illető tisztviselő ellen fenforgó súlyos vádakat? Miként történhetett mégis, hogy a tanács e tisztviselőt előléptetésben részesítette? Hajlandó-e a polgármester ur az illető tisztviselő ellen, ha pedig a jelentésben foglalt súlyos vádak alaptalan ráfogásnak bizonyulnának, az illető tanácsnok ellen a fegyelmi eljárást elrendelni és az eljárásról a közgyűlésnek jelentést tenni ? Gerlóczy Károly helyettes polgármester ur az interpellatióra válaszolván, előadja, hogy az interpelláló ur által fölemiitett jelentés tényleg múlt évi november hó 1-én érkezett be és a polgármester ur ennek alapján szigorú vizsgálatot rendelt el s annak foganatosításával Rózsavölgyi Gyula akkori főjegyzőt bizta meg. Február elején Rózsavölgyi Gyula tanácsnok azt jelentette szólónak, hogy a vizsgálat csak hivatalos szabálytalanságokat és rendetlenségeket, de nem visszaéléseket derített ki és ennek alapján még a polgármester ez ügyben akként intézkedett, hogy az illető hivatalnok komolyan megintessék. Rózsavölgyi Gyula tanácsnok a volt főjegyző ezen előadása alapján szóló is a szóban forgó ügyet lényegében elintézettnek tekintette és az illető hivatalnoknak a szervezési szabály V. rész 13. pontja értelmében az írásbeli megintést kiadta, de azon hozzáadással, hogy a mennyiben később mégis az derülne ki, hogy az illető hivatalnoknak szóban levő cselekvénye folytán valaki kárt szenvedett volna, az ily esetek külön eljárás tárgyát fogják képezni. Tény az is. hogy. a tanács ezen hivatalnokot magasabb állásra választotta meg. E tekintetben szóló sajnálatára nem adhat tüzetes választ, mert a fővárosra nézve még mindig nem létezik oly szolgálati pragmatica, mely a hivatalnokok és tisztviselők előléptetését szabályozná. A tanács az általa betöltendő állásra titkos szavazással határoz és csupán a qualificationalis törvényhez köteles magát tartani. Az ügy jelen állásában és tekintettel különösen a megintést tartalmazó végzésben foglalt fentartásra, helyettes polgármester ur a maga részéről nem talál okot arra, hogy az illető hivatalnok vagy a tanácsnok ellen fegyelmi eljárást indítson. Dr. Preyer Hugó bizottsági tag ur válasza és helyettes polgármester ur viszonválasza után a közgyűlés helyettes polgármester ur válaszát szavazattöbbséggel tudomásul nem veszi s ezen interpellatiónak és a reá adott válasznak tárgyalását a legközelebbi közgyűlés napirendjére leendő kitűzését rendeli el. Miről Gerlóczy Károly helyettes polgármester ur kivonaton értesitendő. !213. Terstyánszky Kálmán bizottsági tag ur felszólalván, utal a Luk ács-fürdői tó elhanyagolt állapotára s fölemlíti, hogy e tó zavarja a közlekedést és igen alacsony és rongált kerítéssel bir, ugy, hogy a tó szemétlerakó-helynek is szolgál. Ezért kérdezi a polgármester urat, tudomással bir-e a Lukács-fürdői tó elhanyagolt voltáról és hogy a közgyűlés még 1890-ben elrendelte e tó beboltozását? Gerlóczy Károly helyettes polgármester ur az interpellatióra azonnal válaszolván, kijelenti, hogy ezen ügy már 19 év óta van oapirenden. a nélkül, hogy sikerült volna elintézni. A Lukács-fürdői