Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1892

14.1 1892. június 15. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 621 - 622

s Károlv Véri Károly, Vidéky János, Vimmer Antal, dr. Virava József, Wlassok Ede, dr Wagner Jenő, Wahrmann Mór, Walheim János, Wein János, Weinmann Fülöp, Weinszlisz Lajos, dr. Weisz Jakab, Weisz Leó, Weitzenfeld Jakab, Wettstein Antal, Winter Lajos, Wodiáner Béla, Zboray Béla, Zettner Ede,Zitterbarth Károly fővárosi bizottsági tag urak. !621. Főpolgármester úr a mai napra összehívott rendes köz- ^ gyűlést 'délután 4 órakor megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesitésére saját elnöklete mellett: Kaschnitz Gyula, Forgó István, Hűvös József, Szelestey Géza, Mandl J. Ignácz, Szabó M. Ferencz, Back Fülöp, Eckermann Ede, Mérő János, Őrley Lajos, Rittinger Károly, Bachát Dániel biz. tag urakat, a tanács részéről pedig Gerlóczy Károly h. polgármester urat kéri fel. Egyúttal bejelenti, hogy a mennyiben a napirendre felvett ügyek a mai napon letárgyalhatok nem lennének, a közgyűlés a holnapi ünnep miatt holnapután, vagyis f. hó 17-én d. n. 4 órakor folytattatni fog. !622. Olvastatik főpolgármester urnak f. évi június hó 14-ón 668. sz. a. kelt jelentése, melyben annak előre bocsátása mellett, hogy Ő császári és apostoli királyi Felsége és a felséges Királyné megkoronáztatása 25-ik évfordulója alkalmából a főváros részéről rendezendő ünnepélyességek tárgyában főpolgármester ur elnöklete alatt egy nagyobb bizottságot kiküldeni s egyidejűleg azt is elhatározni méltóztatott, hogy ez alkalomból a főváros Ő Felségéhez üdvözlő feliratot intéz, melyet főpolgármester ur vezetése mellett a tőrvényhatósági bizottság és a tanács tagjai testületileg fognak átnyújtani. Addig is, mig a kiküldött nagybizottság működéséről a t. közgyűlésnek részletes jelentést teend, főpolgármester ur kötelességének tartja előzetesen is a t. közgyűlésnek tudomására hozni, hogy Ő Felsége apostoli királyunk a főváros törvényhatósági bizottságát folyó hó 8-án legkegyelmesebben fogadta s ez alkalommal főpolgármester urnak a főváros törvényhatósága nevében mondott következő üdvözlő beszédére : »Felsóges Császár és apostoli Király! Legkegyelmesebb Urunk! Felségednek magyar királylyá koronáztatása, valamint Felséges királynénknak megkoronáztatása negyedszázados évfordulója alkalmával a legmélyebb alattvalói hódolattal jelentünk meg Felséged dicső trónja előtt, hogy Budapest főváros hűséges ragaszkodásának és hódolatteljes üdvkivánatainak legalázatosabban kifejezést adjunk. Az 1867. évi június 8-ik napja nagy nap volt édes hazánkra nézve! Ezredéves történetünkben kevés nagyobb jelentőségű napot találunk. Egy új korszak vette akkor kezdetét és azon időszak, a melynek kezdő határát az 1867. évi koronázás napja képezi, méltán nevezhető édes hazánkra nézve a békés munka és a haladás korszakának. Az anyagi jólét, a közművelődés, a tudomány, művészet, ipar és kereskedelem alkotásai terén a lefolyt 25 év oly arányú eredményeket tüntet fel, minőkhöz hasonlókat a múlt századok történetében hiába keresünk. Felséged bölcsessége, mely irányt adott és buzdított, Felséged bámulatos munkássága és szeretetteljes fáradozása, mely példát adott és lelkesített, volt vezére a lefolyt áldásos korszak működésének. Felséged nagyságát hirdetik a koronázás epochalis nagy eseménye s a lefolyt 25 óv nagy eredményei. Az alattvalói szeretet és hála lelkesedése fogadja Felségedet szóles e hazában. De e lelkesedésben és hálás érzelemben első kivan lenni Felséged hűséges fővárosa, Budapest, mely Felséged atyai gondoskodásának áldását leggyakrabban élvezte s a mely mai fejlődését és