Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1892

14.1 1892. június 15. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 623

8 Isten segítségével jövendő felvirágzását első sorban Felségednek köszöni. A nagy nap emlékét nemcsak külső fénynyel, hanem hazai művelődésünk érdekében, maradandó alkotással is meg kívántuk örökíteni és ezen okból a tudomány, irodalom, művészet, gyáripar és kereskedelem felvirágoztatására, örök időkre nagyobbszerű alapítványt tettünk; mély tisztelettel esedezvén Felséged legmagasabb szine előtt, hogy legkegyelmesebben megengedni méltóztassék, miszerint ezen koronázási jubileumi alapítványunk Felséged legmagasabb nevét viselhesse. Fogadja kegyesen Felséged Budapest főváros közönségének legmélyebb hódolattal párosult üdv- és szerencsekivánatait, melyek hő imában kérik a Mindenhatót, hogy Felségedet, a legjobb és legbölcsebb királyt, hazánk védangyalával, a Felséges királynéval és legmagasabb családjával együtt, édes hazánk javára és az uralkodóház dicsőségére, az emberi kor legvégsőbb határáig éltesse! Tartsa meg Felséged legkegyelmesebben boldogító atyai hajlamaiban Budapest főváros közönségét, mely Felséged kegyelmét minden időben törhetetlen hűséggel és határtalan ragaszkodással viszonozza. Az Isten tartsa, az Isten óvja Felségedet! Éljen a király!« Ő Felsége a következő legkegyelmesebb választ adni méltóztatott: >Midőn 25 év előtt Budapestre érkeztem, lelkes szavakban nyilvánított hódolatukra örömömet és reményemet fejeztem ki, hogy kedvelt Magyarországom fővárosa az akkori viszonyok szerencsés változásában jobb idők hajnalát látja. És ime, ezen reményem ténynyé vált, mert csakugyan nagyszerű azon fejlődés, haladás és szópülés, melyet a főváros azóta elért, a mi a kedvező viszonyok közreműködése, valamint az ország és kormányom rokonszenve és istápolása mellett, főképen a főváros derék polgárainak tetterejéről és közhasznú buzgalmáról tanúskodik és azoknak valóban dicséretére és becsületére válik. De a mi engem felette kellemesen érint és a mi nekem és a Királynénak itteni tartózkodásunkat mindenkor oly kedveltté és otthonossá tette, az, hogy a lefolyt negyedszázad alatt a főváros lakosságának szeretete és hű ragaszkodása személyemhez és családomhoz mindinkább növekedett. Újabb fényes tanúsága volt a főváros szeretetteljes ragaszkodásának azon nagyszerű és szavélyes fogadtatás is, melylyel az engem legutóbb megörvendeztetett s melyért a főváros összes lakosságának ezennel legbensőbb köszönetemet nyilvánítom, kérve önöket, hogy azt szives üdvözletem mellett polgártársaikkal tudassák. Különös megelégedéssel haliam, hogy a főváros ez alkalomból is oly szép alapítványt tett s Örömmel teljesítem kívánságukat, hogy az nevemet viselhesse. Hü ragaszkodásuk és hódolatuk kifejezéséért ismételve köszönetet mondva, biztosítom önöket, hogy a szép Budapestnek, magyar székvárosomnak további felvirágzását szivemből kívánom és élénk örömmel kÍ8Órendem.« A közgyűlés Ő Felségének apostoli királyunknak eme legkegyelmesebb és magasztos fejedelmi szavait állva végig hallgatván, a legnagyobb lelkesedéssel és a legmélyebb alattvalói hálával fogadja s ugy főpolgármester urnak ő Felségéhez intézett üdvözlő beszédének, valamint Ó Felsége apostoli királyunk legkegyelmesebb válaszának a mai közgyűlés jegyzőkönyvében szó szerint való megörökítését határozza el. !623. Olvastatik belügy mini ster ur ó nagyméltóságának folyó hó 11-én 44.693. sz. a. kelt kővetkező leirata: »Budapest főváros közönségének. Ő császári és apostoli királyi Felsége ministerelnöki minőségemben tett előterjesztésemre folyó évi június hó 10-én, Budapesten kelt