Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1888

16. 1888. augusztus 1. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 685

kikötvén a következőket: 1. a nevezett bank köteles az általa külön kieszközlendő engedély mellett, a közraktári telkeken 20,000 métermázsa befogadási képességgel, a Boráros-téren pedig 40,000 métermázsa befogadási képességgel, saját költségén, illetve a közraktári üzletszámla terhére felállítandó, továbbá a m. kir. államvasutaktól 40,000 métermázsa befogadási képességben saját költségén kibérlendő, általa tehát összesen 100,000 métermázsa erejéig rendelkezésre bocsátandó gabonaraktárakon kivül még újabb 120,000 s igy mindössze egyelőre legalább 220,000 métermázsa befogadási képességű raktárszíneket létesíteni, hogy azokban már az idei a fővárosba irányzandó gabona elhelyezést találjon. 2. Az utóbb jelzett 120,000 métermázsa férképességű raktárszinek czóljára a m. kir. államvasutak ferenczvárosi állomásánál fekvő, a bemutatott mérnöki hivatali térrajzon A—A-val, B—B-vel, C—C-vel ós D—D-vel kitüntetett fővárosi telkek jelöltetnek ki, megjegyeztetvén, hogy az A—A telek csak az esetben vehető igénybe, ha a bank illetékes helyen kieszközli s azt igazolja, hogy a vasúti öszekötő vágány az ottani homokbányavágányból kiágazólag, az államvasuti hivatalház mögött, a térrajzon feltüntetett pontozott vonalon fog a raktárakhoz vezettetni. 3. A bank által választandó telek 8, azaz nyolcz évre engedtetik át a megjelölt czélra s ennek érdekében a raktáraknak ugyancsak 8 évi fennállhatására a banknak és pedig minden bérfizetés nélkül és csupán a földesúri jog elismeréséül szolgálandó évi egy ezüst forint kikötésével. 4. Ezen 120,000 métermázsa férképességű raktárszinek tényleges és számadásilag igazolandó előállítási költségét, legfeljebb 80,000, azaz nyolczvanezer forintnyi összegben a főváros a banknak, 1889. évtől számítandó 8 év alatt, egyenlő évi részletekben, a bankkal fennálló bérleti szerződés értelmében kijáró évi 50,000 frtnyi maximalis segélyjárulék kifizetése alkalmával tériti vissza, mi végből a részletek a köz-költségelőirányzatban 1889. évtől kezdve az emiitett segélyjárulók rovata alatt felveendők lesznek. Ezen, a bank által minden kamatmegtéritesi igény nélkül előlegezendő előállítási költség után a bank még a közraktári üzleti számla terhére sem számithat fel kamatokat, hanem azokat sajátjából tartozik viselni. 5. Ezen raktárszinek szintén a főváros tulajdonát képezendik és mint a fővárosi közraktári telep kiegészítő részét képező építmények lesznek ugy a kezelési és fentartási költségek, valamint a jövedelmek szedése és elszámolása tekintetében teljesen a fennálló bérleti szerződés alapján a bank által kezelendők, miért is a főváros mindazon kedvezményeket, melyek a közraktári főtelepre nézve fennállanak, ezen ideiglenes raktárakra is kiterjeszti s azokat, melyeknek megadása nem tőle függ, a mennyiben szükséges, illetékes helyen kieszközölni iparkodand. így nevezetesen a közgyűlés már ez alkalommal a közmunka- és közlekedésügyi magyar királyi minister úrhoz folyó évi július hó 24-én 32,465. szám alatt kelt leirata folytán intézendő jelentésében felkéri minister ur ő nagyméltóságát, hogy a vasúti összeköttetést ezen raktárakkal, — mi iránt a bank a minister úrhoz folyamodni tartozik — a bank kérelmére állami költségen engedélyezni, s egyszersmind a közraktárakra nézve fennálló vasúti kedvezményeket ezen új raktárakra is kiterjeszt méltóztassék. 6. Tartozik a bank ugy ezen, valamint az 1. pontban emiitett többi raktárak építéséhez késedelem nélkül hozzáfogni s azt a főváros tanácsa által meghatározandó határidő alatt befejezni s a raktárakat a forgalomnak átadni; utasíttatván a tanács, hogy miután már az idei gabnaszállitmányok elhelyezésének biztosítása a czél, ezen határidőt akként állapítsa meg, hogy ezen czél eléressék, vagyis egyszersmind még ideje legyen ezen czél érdekében más módon intézkedni arra az esetre, ha a bank ezen határozat feltételeinek eleget nem tenne.