Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1887

4. 1887. február 23. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 159 - 160

!159. Tárgyaltatott a pénzügyi-gazdasági bizottmány és a tanács 4,407/1887. számú előterjesztése, Bernitt Antalnak a várfok-utczai 6. számú Fiedler-íéle városi ház megvétele iránt beadott ajánlatára. A közgyűlés, a pénzügyi és gazdasági bizottmány, valamint a tanács egybehangzó javaslatai alapján a fővárosi gyámtartalék-alap tulajdonát képező, s a II. kerületi várfok-utczában 5. szám alatt fekvő Fiedler-féle ház és telket, minden tartozékával együtt Bernitt Antal császári királyi számvevő-kapitánynak 4,000 frt, azaz: négyezer forintért örökáron eladni határozza, s erről a fővárosi tanácsot a további intézkedések megtétele végett tárgy iraton értesíti. !160. Tárgyaltatott a pénzügyi-gazdasági bizottmány s a' tanács 5,347/1887. számú előterjesztése, Siemens Frigyes drezdai üveggyáros részére a magyar királyi államvasutak ferenczvárosi állomása közelében 24,300 négyszögöl teleknek eladása ügyében. Miután a középitési, továbbá a pénzügyi és gazdasági bizottmány s az ezekkel közreműködött szakhivatalok előterjesztése szerint nem forog fenn sem közegészségügyi, sem városrendezési, sem gazdasági szempontból, s a fővárosi közmunkák tanácsának átirata szerint szabályozási szempontból sem akadály az ellen, hogy a Siemens Frigyes drezdai üveggyáros által Budapest főváros területén a magyar királyi ipar-és kereskedelemügyi minister ur 1886. évi április hó 15-én 18,963. szám alatt kelt leirata szerint felállíttatni tervezett üveggyár létesítésére a leirattal közölt, s nevezett gyáros által megállapittatni kért kedvezményes feltételek pontozataiban kijelölt fővárosi tulajdont képező területből megfelelő nagyságú telek átengedtessók, a nélkül azonban, hogy az ehhez 238., utóbb 110 öl távolságra eső és részben az új erdő által elválasztott kórházi telek, melyen a hevenyfertőző betegségben szenvedők kórházának építése terveztetik, más távolabb eső helyre áthelyezendő volna; mindezek alapján, s miután elnöklő főpolgármester ur constatálta azt, hogy ezen tárgy elintézésénél az 1872. évi XXXVI. törvényczikk 60. ós 100. §-ainak határozmányai megtartandók, a bizottság egynegyed része jelen van, s a tárgy a közgyűlés előtt 8 nappal a napirendre kitűzetett, a közgyűlés Siemens Frigyes üveggyárosnak a főváros területén létesítendő üveggyár czéljára a tárgy iratokkal bemutatott II. számú mérnöki térrajz szerint I. és II. számmal jelölt és az utczaterülettel együtt mintegy 18,300 négyszögöl térfogatú két telket a gyár berendezésére, a VI. számmal jelölt 6,000 négyszögölnyi telket pedig, munkás-lakások építésére névszerinti szavazás utján 153 szavazattal 9 szavazat ellenében elfogadott négyszögölenkinti 3 frtért örökáron eladatni határozza; az eladás egyéb feltételeit következőkben állapítván meg: 1. Kiköttetik, hogy a gyár 3 év alatt lesz felépítendő és üzembe helyezendő és ugyanezen idő alatt köteles vevő a gyárban alkalmazandó munkások legalább egyharmadának elhelyezésére megfelelő munkáslakásokat a kijelölt telken építeni. Az épületek elhelyezése tekintetében vevő nem lesz korlátozva, hanem a most fennálló vagy jövőben alkotandó építési, tüzrendőri és közegészségi szabályok megtartása alól nem lesz felmentve. 2. A vételár négyzetölenkint 3 forintban állapíttatván meg, ennek fele azonnal, másik fele pedig a vevő kívánságához képest részletekben vagy egyszerre 10 év alatt 47»°/o kamattal lesz a fővárosi házipénztárba lefizetendő. 3. Az azonnal átveendő 25,300 O-öl területen felül a főváros a vállalatnak arra, hogy a gyártelep terjedéséhez képest ugyanezen feltételek alatt és ugyanezen czélra további szomszédos területet igénybe vehessen, biztosítást vagy kilátást nyújtani nem kivan. 4. A főváros telekkönyvi bekebelezési feltétele mellett kiköti azt, hogy vevő a telkeket csak üveggyár és munkáslakások létesítésére használhatja. A telekkönyvi korlátozás kitörlésére az engedély kilátásba helyeztetik azon esetre, ha a gyári üzletnek kiterjedése ós teljes megszilárdulása annak továbbra is fentartását szükségtelenné teszi; az e feletti határozatot azonban a fővárosi hatóság magának tartja fenn.