Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1887

4. 1887. február 23. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 159 - 160

9 5. A vállalat kérelme ellenében kijelenti a főváros, miszerint a hevenyfertőző betegek kórházának építésére kijelölt telek más helyre áthelyeztetni nem fog. 6. A mennyiben vállalat a gyári ut kiépítését, mint a maga részéről elengedhetlen feltételt mulhatlanul kívánná, az esetre, tekintettel, hogy annak kiépítése csakis a gyár érdekében történnék, azt a főváros elkészítteti ugyan, azonban oly feltétel mellett, hogy az összköltségek felét a vállalat fogja sajátjából fedezni. A vízvezetéki csöveknek, a gyártelepig leendő lefektetése feltétlenül kilátásba nem helyezhető, miután ez a rendelkezésre álló vízmennyiségtől függ, azonban a főváros, mely a gyár létrejötte ércekében annyi előzékenységet tanusit, a lehetőség határáig mindent el fog követni, hogy a gyártelep létesítése vízhiány miatt fennakadást ne szenvedjen. A légszeszcsövezet bevezetése tekintetében, a ferenczvárosi vasútállomás ezzel el lévén látva, nehézség nem forog fenn, annál kevésbé, mert a légszeszgyár fiókja is a közelben van. 7. A vállalat azon kérelme, hogj ugy maga, valamint netaláni jogutódai mindaddig, míg a felállítandó gyártelep üveggyártást folytat, a jelenlegi fővárosi homokbányából vagy annak közelében levő fővárosi területről gyártási czélokra mérsékelt illeték mellett homokot szerezhessenek — annyiban teljesíttetni fog, hogy ha majd a kiszemelt gyártelepen, melyen még most nagymennyisógben vehető homok — a homokkészlet kifogyott, a főváros addig, a meddig saját homokbányája lesz, az e bányára nézve fennálló szerződésben meghatározott áron kész lesz a megkívántató homokmennyiséget adni, a homokbánya kimerülte után azonban a vállalat részére a főváros többé homokról nem gondoskodhatik. 8. Azon kérelem teljesítése ellen, hogy a gyártelep a magyar királyi államvasutak ferenczvárosi indóházával leendő összeköttetésébe a főváros, mint földtulajdonos hatóság beleegyezzék s e jogot akkor se szüntesse meg, ha a főváros az indóházon túl is kiterjedést nyerne, a főváros részéről nem forog fenn akadály; azonban kiköttetik, hogy a vállalat köteles lesz a gyárnak indóházi sínekkel leendő összeköttetése végett annak idején megtartandó közigazgatási bejárás alkalmával kijelölendő építési és sínfektetési munkákra a hatósági engedélyt külön kieszközölni, s azután a sínösszeköttetésre elloglalt városi terület után földtulajdonosi jog elismerés fejében a fővárosi házi pénztárba óvenkint egy darab 20 frankos magyar aranyat fizetni. 9. Azon feltételhez, hogy a vállalatra nézve csak akkor válik a telekvétel kötelezővé, ha a magyar királyi kormány részéről nyújtandó kedvezményekre nézve azzal megállapodásra jut és ily gyár létesítésére az engedély megadatott, a főváros hozzájárul azon megszorítással, hogy ezen feltételek, mint kedvezmények érvénye csak egy évig áll fenn és egy év lejártával ezen megállapodás érvénye megszűnik s a főváros e területről feltétlenül rendelkezhetik. 10. Az e telkek megszerzéseért és átíratásáért járó fővárosi illeték alól felmentetést a közgyűlés nem adja meg. Ezen határozat, mielőtt felsőbb jóváhagyás végett a magyar királyi belügyminister úrhoz fel terjesztetnék, előbb tudomás és az elfogadás iránt a fővárosi törvényhatóság értesítése végett a magyar királyi ipar- és kereskedelmi ministeriumhoz felterjesztetik, s erről a tanács tárgyirat visszaszármaztatásával értesíttetik. A vételár megállapítására vonatkozó szavazásnál a négyzetőlenkinti 3 frt ár elfogadása mellett igennel szavaztak: Dr. Appl Lajos, Atlasz Samu, Bachmayer György, Baintner Imre, Báthory Nándor, Baumann Antal, Benke Gyula, Biscara Endre, Békey Imre, Bogisich Lajos, Böhm Samu. Basch Gyula. Christofoli Fortunátó, Császár Jenő, Csepreghy János. Cséry Lajo?, dr. Csiky Kálmán, Deutsch Bernát hatvani, Degen Titusz, Duma György, Eckermann Ede, id. Egenhoffer Péter, Eisele József, dr. Ebner János, Fáczányi Ármin, Ferenczffy Antal, Fluck Gusztáv, Forgó István. Fölsinger Rezső, Frey József,