Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1887

14.2 1887. július 14. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 603 - 604

kösse meg az engedélyessel, és végre, hogy az üzem feletti ^ elsőfokú felügyeletet gyakorolja, s minthogy az ezen alapelvek alapján kidol­gozott szabályrendelet a főváros jogait lényegükben megcsonkítaná, ugyanazért a közgyűlés a kiküldött bizottság és tanács javaslata alap­ján a bizottság által kidolgozott és a tanács által pártolólag előter­jesztett szabályrendeleti tervezethez, Toldy József tiszti főügyésznek a mai napon tartott közgyűlésben tett módosításaival hozzájárul s azt a következő szövegezésben óhajtja a nagyméltóságú közmunka- és közlekedési magyar királyi miniszter ur által megállapittatni: Szabályrendelet tervezet a Budapest főváros területén tervezett géperejű közúti vaspályák, fogas­kerekű vasutak és siklók engedélyezése, építése és üzlete körül köve­tendő eljárásról. 1. §. A főváros területén tervezett géperejű közúti vaspályák, fogaskerekű vasutak és siklókra vonatkozó előmunkálati engedélyt, ha ezen tervezett vállalatok a főváros határán túl nem terjednek, s ha kizárólag a fővárosi helyi forgalom czéljaira szolgálandnak, az 1881. évi XLI. t.-cz. 7. §-a értelmében a főváros polgármestere saját hatás­körében is megadhatja. Ha ellenben azon vállalatok ugy terveztetnek, hogy akár egy a fővárosból kiágazó közforgalmú országos vasúttal közvetlen síncsatla­kozás által, akár pedig a Dunával oly módon közvetlen kapcsolatba hozatnak, hogy a közúti vasút járműveiről a terhek közvetlenül az országos vasútra vagy a hajóba rakhatók, ily esetben az előmunkálati engedélyt kérő folyamodvány a főváros polgármestere által előzetesen kormányhatósági engedély kinyerése végett a közmunka- ós közlekedés­ügyi magyar királyi miniszterhez fölterjesztendő. A főváros polgármestere a saját hatáskörében kiadott előmunká­lati engedélyről egyúttal a közmunka- és közlekedésügyi minisztert is értesiti. A fentebbiekhez képest megállapíttatik, hogy az előmunkálati engedélyt kérő folyamodványokban ós a csatolt vázlatrajzban és le­írásban világosan ki kell tüntetve lenni annak, hogy a tervezett gőz­erejű közúti vasút stb. az előadott módon való összeköttetéssel vagy a nélkül szándékoltatik-e létesíttetni. Azon kérvények, melyek ily módon felszerelve nincsenek, tárgyalás nélkül visszautasittatnak. 2. §. Az előmunkálati engedély alapján kidolgozott tervek az engedélyt kérő által a fővárosi tanácshoz nyújtandók be. A közúti vasutakról, ha nagyobb műtárgyak, vagy fontosabb építkezések nem fordulnak elő, az általános tervek mellőzésével mindjárt a részletes kiviteli (építési) tervek dolgozhatók ki és mutat­hatók be. Ha ellenben ily műtárgyak, illetőleg építkezések fordulnak elő, vagy pedig ha fogaskerekű vasút, illetőleg sikló építése terveztetik, ez esetben az engedélyt kérő előbb az általános terveket köteles benyújtani. 3. §. Az előmunkálati engedély alapján benyújtott általános, vagy pedig a már jóváhagyott általános tervek alapján kidolgozott rész­letes terveket a főváros az 1872. évi XXXVI. t.-cz. értelmében saját hatósági jogkörében, s az 1870. évi X. t.-cz. értelmében a fővárosi közmunkák tanácsával egyetértőleg elbírálja s azután, ha közhatósági és általában vagyonossági, rendészeti, építészeti és városrendezési szempontból elvi akadály fenn nem forog és ha a tervezett vasúti vál­lalat országos vasúttal vagy a Dunával uz 1. §. második bekezdésében leirt módon összeköttetésben nem áll, az összes tárgyalási iratokat és terveket a gépüzem engedélyezése végett a közmunka- és közlekedési magyar királyi miniszterhez felterjeszti. Ha ellenben a tervezett vállalat az 1. §. második bekezdésében

Next

/
Oldalképek
Tartalom