Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1884

2.2 1884. január 24. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 56 - 57 - 58

16 1884 január 24-iki közgyűlés. 55—58 szám. leszállításához hozzájárul s utasítja a tanácsot, hogy e részben a további intézkedéseket foganatosítsa, egyúttal ugyanezekről a fővárosi közmunkatanácsot is átiratilag értesítse. !56. Tárgyaltatott a középítési bizottmány és tanács előterjesztése a X. ker. téglagyári dűlőben tervezett új utcának az általános szabályozási tervbe felvétele tárgyában. A közgyűlés a X. ker. kőbányai téglagyári dűlőben tervezett új útnak az általános szabályozási tervbe leendő felvételéhez hozzájárul és az iratokat további szabályszerű, eljárás végett a tanácsnak adja ki. !57. Tárgyaltatott a középítési bizottmány és a tanács előterjesztése a budapest— zimonyi vasút részére kért örhází kert 800 •° területének átengedése tárgyában. Tekintettel arra, hogy a főváros a budapest—zimonyi vasút építése céljaira a saját tulajdonát képező területeket ép oly feltétel alatt engedte át ingyenesen, aminő feltétel alatt az összekötő vasút céljaira is, holott a m. kir. államvasutak igazgatósága a nagyméltóságú minisztérium helybenhagyásával az összekötő vasút mentén tervezett őrházi kertek létesítésétől elállott, mert az őrházi kertek a vasút építéséhez és első berendezéséhez nem tartozóknak találtatván, a főváros által át nem engedtettek, és minthogy az őrházi kertek a vasútépítés és első berendezésnek szigorú értelmében vett kellékeihez csakugyan nem tartozhatnak és nem is tartoznak, az pedig, hogy a nagyméltóságú magy. kir. közmunka-és közlekedési minisztérium a budapest— zimonyi vasút mentén őrházi kertek létesítését az építési fővátlalatnak kötelezettségévé tette, még nem ad jogot arra, hogy az arra szükséges területek is ingyenesen követeltethessenek, hanem a vállalat feladatává teszi azok megszerzését, ennélfogva a közgyűlés a budapest—zimonyi vasút kisajátítási irodáját a mondott vasút mentén létesíteni kivánt két őrházi, kert céljára szükségelt, összesen 800 Q-ölnyi teriilet ingyenes átengedése iránti -kérelmével elutasítja, egyúttal azonban a célból, hogy a vállalatra nézve a miniszteri rendelet végrehajtását megkönnyítse, kijelenti, hogy a fentérintett 800 D-ölnyi területet, méltányossági tekintetekből, négyszögölenkint egy (1) forintért, úgy mint az összekötő vasútnál is felajánlotta, átengedi. Miről a budapest—zimonyi vasút kisajátítási irodája (IV. Zsibárus-utca 1. sz.) beadványa 3 drb mellékletének visszaadásával jegyzőkönyvi kivonaton, a fővárosi tanács az iratok visszaadásával értesíttetik. ' !58. Tárgyaltatott a bizottmányi és tanácsi előterjesztés a budai színügy' rendezése tárgyában. Minthogy a magy. kir. belügyminiszter úrnak folyó évi január hó 5-ről 67,784/1883 szám alatt kelt leirata szerint a Nemzeti Színház tagjai a várszínházi előadásokat többé el nem láthatják s ennélfogva úgy közművelődési mint nemzetiségi szempontból a budai színügy jövő sorsának rendezése elodázhatlanul szükségessé vált: az előterjesztett bizottmányi és tanácsi javaslatokban kifejtett indokok alapján s a fennemlített miniszteri leiratban foglaltaknak figyelembe vétele mellett, ez irányban a közgyűlés következőleg intézkedik: 1) A budai színházak művészeti és gazdasági felügyeletére egy . — az elnökön és jegyzőn kívül — 7 tagból álló „jobbparti szinügyi bizottság" alkottatik, mely bizottmánynak 1 tagját, a kikötött vétójoggal, a belügyminiszter úr, 1 tagját a Nemzeti Színház intendánsa nevezi ki, 5 tagját pedig a főváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése választja meg. Ennek folytán a fenti bizottmányba a közgyűlés a maga részéről Jókai Mór, Országh Sándor dr., Ribáry József, Scheich Károly és Darányi Ignác dr. bizottsági tag urakat küldi ki, s a bizottmány elnöki teendőinek ellátásával Alkér Gusztáv tanácsnok urat, a jegyzői teendők vezetésével pedig Szabó Károly tollnokot bízza meg; megjegyezvén, hogy e bizottmány, illetve a közgyűlés által választott tagok mandátuma az 1885 év végén eszközlendő általános nagy tisztújításig terjed, midőn a többi bizottmányokkal együtt ez is újból fog megalakíttatni. Egyúttal feliratiiag felkéri a közgyűlés a belügyminiszter urat, hogy a bizottmányba egy tagot a minisztérium kebeléből kiküldeni és hogy a Nemzeti Színház intendánsát felhívni méltóztassék az iránt, hogy ez a Nemzeti Színház köréből a bizottmányba egy tagot szintén nevezzen ki. E bizottmány feladata abban áll, hogy az előadandó darabok tekintetében a közerkölcsiség, tisztesség és azon művészeti magaslat megőrzése fölött őrködjék, mellyel a királyi lak szomszédságában álló színháznak bírnia kell. Kötelessége lesz egyszersmind a magyar színészetnek Budán, a jövőben leendő biztosítása céljából, a viszonyokat folytonosan éber figyelemmel kisérni s tapasztalatai alapján ez irányban esetleg javaslatokat is tenni. E mellett felügyeletet fog gyakorolni a bizottmány a színházi épületekre is; továbbá javaslatot teend úgy a magas kormány által kilátásba helyezett, valamint a főváros által engedélyezendő szubvenciónak mikor és mily részletekben való ki utalványozása tárgyában. A bizottmány működésének ügyrendjét maga fogja megállapítani s azt helybenhagyás s megerősítés végett a fővárosi tanácsnak és közgyűlésnek, s ennek útján a magy. kir. belügyminiszter úrnak fogja fölterjeszteni. 2) Kimondja a közgyűlés, hogy a Várszínház részére eddig engedélyezett évi 2000 forint segélyt, valamint az eddig szintén engedélyezett egyéb eszközöket