Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1884

2.2 1884. január 24. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 59 - 60

1884 január 24-iki közgyűlés. '58—60 szám. 17 és tárgyakat a budai színházak részére továbbra is biztosítja; egyúttal pedig felkéretik a magy. kir. belügyminiszter úr, mikép tekintettel arra, hogy a Várszínház kis terjedelemmel bír s ennek dacára a helyi viszonyok folytán abban a helyárakat magasra szabni nem lehet, de az igazgató irányában mégis nagy igények támasztatnak: legmagasabb helyen legalább az eddigi évi 12,000 forintnyi szubvenciót kieszközölni méltóztassék. 3) A Várszínház és a Krisztinavárosi Nyári Színkör együttesen egy igazgatónak, mint vállalkozónak adatnak át használatra, ki üzleti szempontból teljesen függetlenül intézkedik s csak a fenn elsorolt tekintetekben áll a bizottság felügyelete alatt. 4) A színházak átengedését illetőleg következők mondatnak ki: a) Úgy a Várszínház, mint a Krisztinavárosi Nyári Szinkör kizárólag csak magyar nyelvű színielőadások tartására engedtetik át; ez által csak egyes rendkívüli esetekben s a bizottságtól esetröl-esetre kinyert engedély mellett van kivételnek helye; b) sem a Várszínház, sem a Krisztinavárosi Nyári Szinkör után bér nem követeltetik, de az illető igazgató köteles a főváros, mint a színházak tulajdonosa, úri jogának elismerése fejében évenkint 2 darab aranyat a főváros házi pénztárába befizetni; köteles továbbá az igazgató az általa elvállalt szerződési kötelezettségek pontos megtartásának biztosítására készpénzben, vagy a főváros által elfogadható és árfolyam szerint jegyzett értékpapírokban 6000 forintnyi óvadékot nyújtani; c) úgy a Várszínház, mint a Krisztinavárosi Nyári Szinkör együttesen s egyelőre három egymásután következő évre, vagyis az 1884 év húsvétjától egész az 1887 év húsvétjáig terjedő időszakra, külön írásbeli szerződés alapján fog az illető igazgatónak kiadatni; d) e kiadás nyilvános pályázat vagy pedig meghívás útján eszközlendő. Pályázat esetén az ajánlatok a fővárosi tanácshoz nyújtandók be, mely azok elfogadása vagy visszautasítása iránt, valamint az esetleges meghívás ügyében a meghallgatandó bizottmány véleményezése után fog határozni. 5) A belügyminiszter úr leiratából tudomásul veszi a közgyűlés, hogy a repertoir biztosítására vonatkozólag a Nemzeti Szinház irányában a kérdés már kedvezőleg el lett döntve; egyúttal pedig utasítja a tanácsot, hogy e kérdésben a Népszínházát illetőleg is, a népszínházi bizottmány és a jobbparti színügyi bizottság között valami egyezményt igyekezzék létrehozni akként, hogy egyik intézet érdekei a másiknak fel ne áldoztassanak; végre 6) Felhívatik a kiküldött bizottmány, hogy az ügyrend elkészítésénél a helyárak, az előadások száma, a bérlet és az ezekkel összefüggő, valamint a fentiekben nem említett egyéb mellékkérdések szabályozásáról gondoskodjék. Ezen határozat fölterjesztése mellett felkéretik a magy. kir. belügyminiszter úr, hogy ahhoz maga részéről is hozzájárulni méltóztassék. !59. Tárgyaltatott a közegészségügyi bizottmány és a tanács előterjesztése Pillich Ferenc által az V. ker. Dorottya-utcában felállíttatni kért gyógyszertár tárgyában. A fővárosi tanács 47,353., 51,052. es 60,519/1883. számú határozatával partolólag előterjesztett tiszti főorvosi és közegészségügyi bizottmányi jelentésben felhozott indokokra való figyelemmel a közgyűlés Pillich Ferenc gyógyszerész és az 1848/49-diki honvéd temetkezési-egyletnek a nagyméltóságú rnagy. kir. belügyminiszter által 55,762/VIII.a/1/1883. szám alatt kelt leiratjkiséretében véleményezés végett leküldött folyamodványát, továbbá az országos honvédegyletek központi igazgató választmánya által a fővárosi tanácshoz beadott folyamodványt, mely folyamodványokban Pillich Ferenc gyógyszerész részére a főváros V. kerületében, a Dorottya-utcában egy új gyógyszertár felállíthatására az engedély megadása kéretik, elutasító véleménnyel határozza a nagyméltóságú magy. kir. belügyminisztériumhoz fölterjesztetni. !60 Tárgyaltatott a közegészségügyi bizottmány és tanács előterjesztése a Torday Ferenc dr. által felállíttatni kért gyermek- és szemgyógyintézet tárgyában. A fővárosi tanács 1883 évi 35,274. szám alatt kelt határozatával partolólag terjesztett tiszti főorvosi és közegészségügyi bizottmányi jelentésben felhozott indokokra való tekintettel a közgyűlés Torday Ferenc dr. részére egy nyilvános rendelő gyermek- és szemgyógyintézet felállítására az engedélyt következő feltételek mellett véleményezi a nagyméltóságú magy. kir,- belügyminiszter úr által megadandónak és pedig: 1) A rendelő-intézet működése ragályos korokban szenvedő betegekre nem terjedhet ki. 2) Úgy a gyermekbetegek, mint a szembetegek részére külön rendelő óra állapítandó meg. 3) Az intézet holléte a megnyitás előtt előzetes hatósági vizsgalat megejtese végett a hatóságnak, illetve a tiszti főorvosi hivatalnak bejelentendő. 4) Az intézet tulajdonosának kötelessége minden hó 5-ikéig a lefolyt hóról és minden év február 15-ig a lefolyt évről a betegforgalomra vonatkozó kimutatást a tiszti főorvosi hivatalnak bemutatni. Ez alkalommal azonban, habár a fenti 1. és 3. pont szerint feltételül tüzetett ki, hogy a létesíteni kívánt gyermek- és szemgyógyrendelő intézet működése ragályos kórban szenvedő betegekre ki nem terjedhet és Közgyűlési jegyzőkönyv 1884. 5