Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1882

3.3 1882 február 4. rendkívüli folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - Lakbérleti szabályzat

30 1882 február 1— 4-iki közgyűlés. 94 szám. 5. §. A bérleti szerződés a foglaló lefizetésével illetve átvételével tekintendő meg­kötöttnek. 6. §• Mellékjárulékok, például világítás, szemétkihordási és vízvezetéki díjak stb. a bérlőtől csak az esetre követelhetők, ha azok fizetése kiköttetett. A házbérkrajcár, mint önálló községi adó, a lakófeleket a bérbeadó irá­nyában külön kikötés nélkül is terheli. 7- §• A felmondási idő rendszerint negyedéves, de féléves a következő helyisé­geknél : 1) Az I., II. és III. kerületben 400 frtos és ezt meghaladó, a IV—X. kerüle­tekben 1000 frtos és ezt meghaladó bérösszegű minden bérleti helyiségéknél; 2) az I., II. és III. kerületekben 200 frtos és ezt meghaladó, a IV—X. kerü­letekben 600 frtos és ezt meghaladó bérösszegű következő helyiségeknél: a) utcai és udvari boltoknál; b) egyéb, kifejezetten ipari vagy kereskedelmi célokra felvett helyiségeknél. A felmondási idő megállapításánál csak az évi bérösszeg számítandó; sem a külön kikötött mellékjárulékok, sem a. házbérkrajcárok, figyelembe nem jöhetnek. Havi bérleteknél a felmondási idő 15 napi tartamra szabatik. A felmondás a hónap bármely napján eszközölhető, a kiköltözési idő azonban az első bérleti hónapba nem eshetik. A heti és napi időtartamra kötött bérleteknél a felmondás "időhöz kötve nincs. 8. §. Ha valaki ugyanazon házban egyidejűleg vagy később 2 vagy több helyi­séget bérel ki és ezen helyiségek felmondási ideje különböző, ez esetben vala­mennyi bérleti helyiségre a magasabb felmondási idő érvényes. 9. §. Az elébb birt bérleti helyiségekhez később kibérelt helyiségek tekintetében az vélelmeztetik, hogy ezekre nézve minden tekintetben ugyanazon feltétetek állapíttattak meg, melyek az elébb kibérelt helyiségek tekintetében, vagy külön szerződés, vagy jelen szabály értelmében fennállanak. 10. §. A felmondás mind a bérbeadó, mind a bérlő részéről az évnegyed 14-ik napjának déli 12 órájáig akként intézendő, hogy a költözködés ideje csak a május, augusztus és november havi évnegyed kezdetére essék. A költözködés tehát a 11. §-ban foglalt eset kivételével a februári negyed kezdetére nem eshetik. 11. §. Ha azonban a lakbér nem fizettetett le, a háztulajdonosnak a lakbér teljes lefizetéséig joga van ezen határidőn túl is felmondani, *sőt ha a lakbér a folyó negyedév utolsó napjáig sem fizettetett volna le, akkor a bérlet a negyedév végével még azon helyiségekre nézve is, melyek iránt negyedévnél hosszabb felmondás van kikötve, vagy melyek hosszabb időre szerződés mellett adattak ki s e szerző­désben ellenkező kikötés nem foglaltatik, felmondás nélkül lejártnak tekintetik és bérlő a bérbeadó kívánságára azonnal tartozik kiköltözni. A bérnemfizetés okából történt felmondásnál a költözködés a februári negyed kezdetére is eshetik. Az első évnegyedi bérösszeg teljes lefizetése előtt bérbeadó a beköltözést tűrni nem tartozik; és amennyiben a bérösszeg a be nem költözött fél által az évnegyed kezdetétől, illetőleg a szerződésileg kikötött költözködési időtől számított 3 nap alatt sem fizettetnék le, bérbeadónak joga van a bérleti viszonyt a foglaló meg­tartása mellett megszűntnek tekinteni, vagy pedig a felmondási időtartamra a helyi­séget bérlő kárára és veszélyére másnak bérbeadni s a bérkülönbözetet, vagy ha a bérbeadás nem sikerül, a szabályszerű felmondási időre járó bért, a foglaló betudásával követelni. 12. §. A bérlő mindjárt a bérlemény felvételekor kijelenteni tartozik, hogy mi célra kívánja azt használni. , A bérlemény csak a bérlet megkötésekor megállapított módon használható. Amennyiben a bérlemény mi célra leendő használata a kibérlés alkalmával meg nem ailapittatott, ez esetben bérbeadó nem köteles oly használatot tűrni, mely a bérlemény természetével és rendeltetésével, avagy bérlőnek a bérbeadó előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom