Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1876

19. 1876. július 5-én tartott közgyűlés jegyzőkönyve - 404. Jegyzőkönyvhitelesítés - 405. A fővárosi szervezet átvizsgálására és az ügykezelés egyszerűsítésére kiküldött Kilences Bizottmány jelentése

144 19. 1876. július 5-én tartott közgyűlés jegyzőkönyve 404. Jegyzőkönyvhitelesítés [217/a.] [Előterjesztés] Elnöklő főpolgármester úr az ülést d. u. 4 órakor megnyitja és kijelentvén, hogy a napirenden levő nagy fontosságú ügy tárgyalásának be nem végzése esetén a közgyűlés a következő napon is folytattatni fog, a jegyzőkönyv hitelesítésére saját elnöklete alatt [Határozat] Gerlóczy Károly alpolgármester, Kralovánszky István, Landauer Ignác, Schneider Bernát, Stiller Mór, Dobos József, Mandl Ferenc, Weninger Ferenc, Eckbauer András, Ribáry Ferenc, Schmidlechner György és Maszák Hugó bizottsági tag urakat nevezi ki. 405. A fővárosi szervezet átvizsgálására és az ügykezelés egyszerűsítésére kiküldött Kilences Bizottmány jelentése [218.] [Előterjesztés] Tárgyaltatott a fővárosi szervezet átvizsgálása és az ügykezelés egyszerűsítése céljából kiküldött Kilences Bizottmány jelentése s a tanácsnak erre vonatkozó előterjesztése. [Határozat] Ámbár a Kilences Bizottmánynak ez alkalommal bemutatott munkálata kizárólag csak a kerületi elöljáróságok ügykezelésének egyszerűsítése, s ezzel kapcsolatban hatáskörük tágítása iránti javaslatokra szorítkozik, mégis, miután ezen javaslatok a törvény és szabályrendelet jelenlegi keretén belül is keresztülvihetők, s úgy közigazgatási mint gazdasági tekintetben üdvösnek mutatkozó keresztülvitelök által az ügyosztályok, szak- és segédhivatalok ügykezelésének későbbi reformja nem alteráltatik [változik], a közgyűlés a kilences bizottmánynak általában a tanács által is pártolva előterjesztett javaslatát irányelveiben helyesli, s ugyanazt a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. A bizottmányi javaslatnak a Szervezési Szabályrendelet37. §-ának sorrendjét követő egyes pontjai részletes tárgyalás alá vétetvén: 1. a közgyűlés teljesen osztja a bizottmánynak azon meggyőződését, hogy a kerületi elöljáróságok úgy a közigazgatás egyes ágazatainak, valamint a főváros gazdasági és házi ügyeinek intézésében igen üdvös intézményt képeznek, de miután sikeres működésük fő akadályául azon körülmény ismertetett fel, hogy a kerületi elöljáróságok a tanácson kívül semmi más hatósággal közvetlenül nem érintkezhetnek: a közgyűlés a közigazgatás helyes és gyors voltát az eljárás formáinak feléje helyezendőnek vélvén, szükségesnek látja és kimondja, hogy a kerületi elöljáróságok a törvény és szabályrendeletek által hatáskörükbe utalt ügyekben - a tárgy természete által indokolt sürgősségnél fogva - a helyben székelő más hatóságokkal közvetlenül is érintkezzenek, magától értetvén, hogy ha az ügy érdeke vagy a tanács úgy kívánná, esetleg a tanácshoz is jelentést tenni kötelességük leend. Jelesül pedig, miután az 1872:XXXVI. te. 83. §-ának h.) pontja által a kerületi elöljáróságokra bízott rendőri hatáskör helyes gyakorlásának fő feltételét a végrehajtás gyorsasága képezi, ez utóbbi pedig azáltal, ha a kerületi elöljáróság a rendőrségnek folyton szükséges közbenjárását mindannyiszor írásbeli jelentés és a tanács közvetítése útján kénytelen megszerezni, már eleve meghiúsíttatik, a közgyűlés felhatalmazza a kerületi elöljáróságokat, miszerint a törvény és szabályrendeletek értelmében hatáskörükbe tartozó közrendészeti ügyekben a fővárosi rendőrség közbenjárásáért közvetlen megkeresés útján fordulhassanak. E végből egyszersmind felkéretni határoztatik a m. kir. belügyminiszter úr, miszerint a rendőrséget a kerületi elöljáróságok megkereséseinek foganatosítására utasítani méltóztassék.