Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1875

7. 1875 március 24-én tartott rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 236. A Lipót utcai új városház építési történetének emlékirata

105 Ezek után van szerencsém a mai rendes törvényhatósági közgyűlésünket ez új teremben egész tisztelettel megnyitni. [Határozat] Ezen ünnepi beszédet a közgyű

lés éljenzésekkel fogadta és közhelyesléssel fogadja; egyszersmind tett indítvány következtében a közgyűlés egyhangúlag elhatározza hogy ezen fővárosi új városház épületének zárköve ősi szokáshoz képest ünnepélyesen tétessék le melynek módozatai megállapításával az építés vezetését teljesítő bizottmányt bízza meg miről Gerlóczy Károly alpolgármester úr mint ezen bizottmány elnöke jegyzőkönyvi kivonatban értesíttetni határoztatik. Ez után 236. A Lipót utcai új városház építési történetének emlékirata [123/a..] [Előterjesztés] Felolvastatott a tanácsnak azon emlékirata mely Budapest főváros IV. ker. Lipót utcai ezen új városház építkezési történetét tartalmazza; mely emlékirat szó szerint következő. I. A közigazgatási levéltár helyiségei 1866. évben annyira m

egteltek, hogy a levéltárnok kénytelen volt új helyiségeket kérni; azon fölül más hivatal helyiségek is voltak a Városházán kívül, részint (Mérnöki Hivatal, ügyészség, számvevőség egy része) a régi rozzant német színházi épületben, részint (a fenyítő törvényszék) a még rozzantabb és teljesen dísztelen régi sörházkaszárnya-féle épületben - sőt, az összes városi hivataloknál a megkívántató helyiségekben 1867. évben oly nagy hiány volt érezhető, hogy a Pest városi tanács a törvényszéki osztálynál eszközölt személyszaporítás folytán megválasztott tisztviselők elhelyezése miatt zavarban volt; nem voltak továbbá a hatóságnak sem a közgyűlések, sem a nagyszámú bizottmányi ülések megtartására elegendő számú és alkalmas saját termei, a városi fenyítő törvényszék által elfoglalt sörházkaszárnya épületről pedig szégyenpír nélkül nem lehetett megemlékezni, s ez állapot amint egyrészt a közigazgatási és törvénykezési ügykezelés gyors menetét felette hátráltatta: úgy másrészt a város törvényhatósági tekintélyének emelésére éppen nem szolgált. Ezek folytán Pest város teljes tanácsa 1867. évi november 23-án 35.613. sz. a. kelt határozatában előterjesztést tett a közgyűlésnek az iránt, hogy a városi összes hivatalok mielőbb a megkívántató, s úgy a hivatal érdekeinek, mint a város tekintélyének megfelelő, helyiségek birtokába juthassanak. A közgyűlés már 1867. november 27-én 36.910. sz. a. kelt határozatában kimondotta, hogy elismeri annak sürgős szükségét, hogy a városi hivatalok, különösen a törvényszékek célszerűbb elhelyezése és egy a nyilvánosság igényeinek megfelelő közgyűlési terem megszerzése végett gondoskodni kell; elhatározta, hogy a fennforgó nagy hiányon egyelőre a belvárosi Lipót utcában fekvő, a város tulajdonát képező úgy nevezett sörházkaszárnyának - a gyámi pénztári tartalékalap kölcsönképpeni igénybevételével - haladéktalan felépítése által segítend, s e célból az előmunkálatok megtételére, nevezetesen a tervek és költségvetések elkészítése tekintetében intézkedésre, a fenyítő törvényszék mikénti ideiglenes elhelyezése iránti véleményezze, s egyéb ide vágó javaslatok előterjesztésére Szentkirályi Mór főpolgármester elnöklete alatt, Agorasztó Miklós főbíró, Gerlóczy Károly és Janicsek József főjegyzők, Cserhalmay Ferenc főszámvevő, továbbá Fabiny Teofil és Preuszner József képviselőkből álló bizottmányt küldött ki oly megjegyzéssel, hogy miután a Mérnöki Hivatal folyó munkákkal eléggé terhelve van, a dolog sürgős voltánál fogva a tervek és költségvetések elkészítésére a városban működő magánépítészek valamelyike szólítandó fel.