Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1873
6.1 1873. december 3-án tartott közgyűlés jegyzőkönyve - [73.] 79. Légrády Károly interpellációja új légszeszgyár felállítása tb.{} - [74.] 80. Óbudai kisebb királyi haszonvételi jogok fővárosi tulajdonba adása tb. belügyminiszteri leirat; valamint a főváros tényleges egyesítése napjának megállapítása{104., 110., 111/74., 354/74., 509/74.}
72 [73.] 79. Légrády Károly interpellációja új légszeszgyár felállítása tb.{} [83.] [Előterjesztés] Légrády Károly fővárosi bizottsági tag kérdést intéz elnöklő főpolgármester úrhoz, van-e tudomása azon mintegy húsz hóval azelőtt több pesti iparos és kereskedő által a volt helyettes polgármesterhez beadott azon kérvényről, melyben egy külön légszesz gyárnak felállítására engedély kéretett, míly stadiumban van jelen ügy, s mit szándékozik ez ügyben [tenni]? Elnöklő főpolgármester válaszában előadja, hogy ezen beadványról mi tudomása sem lehet, miután állását csak néhány héttel ezelőtt foglalta el, egyébiránt az interpellatió, az illető ügyosztály vezetőjével közöltetni fog, ki a szabályzat 8. §. értelmében válaszoland a.legközelebbi közgyűlésen, felkéri interpelláló bizottsági tag urat interpellátiójának írásban benyújtására. 128 [Határozat] Az interpellatio a II. ügyosztály vezetőjével közöltetik. Napi renden. [74.] 80. Óbudai kisebb királyi haszonvételi jogok fővárosi tulajdonba adása tb. belügyminiszteri leirat; valamint a főváros tényleges egy esítése napjának megállapítása{104., 110., 111/74., 354/74., 509/74.} [83/a.] [Előterjesztés] Tárgyalás alá vétetett a tanácsnak f. évi 3732/440. számú előterjesztése, a m. k. belügyminiszternek f. é. november hó 25-én 49.134. számú leiratára az ó budai kisebb királyi haszonvételi jogoknak az 1872: 36. t. c. 138. §. határozatához képest a főváros tulajdonába leendő átadatása iránt. 129 [Határozat] Az ó budai királyi kisebb haszonvételi jogoknak az 1872. évi 36. t. c. 138. §. határozatához képest, a főváros tulajdonába leendő átbocsájtása tárgyában a tanács részéről tett azon indítvány, hogy a főváros tényleges egyesítésének napjául f. é. november hó 17-e tekintessék és pedig azon okból; mert e napon a pesti, budai és ó budai hatóságok működése megszűnvén, a fővárosi tanács nemcsak megalakult, hanem az ügyek vitelét tényleg átvette és rendszeres működését meg is kezdette: a közgyűlés által egyhangúlag elfogadtattatott, valamint azon további javaslat is, hogy az érintett javadalmaknak a főváros tulajdonába való átvételére Kada Mihály alpolgármester elnöklete alatt, Petrovics Szilárd tanácsnok, Csengey Endre főügyész, Lampl Hugó főszámvevő, Végh János, Zehetner Mihály, Szilvásy László képviselő és Viola Imre jegyző urakból álló bizottmány küldetnék ki. intézkedő 307/1867. eln. sz. május 28-án kelt igazságügyminiszteri rendelet 11. §-a szerint a budapesti esküdtszék szolgálati lajstromát felében pesti, másik felében pedig budai tagokból kellett összeállitani, melybe mind Pesten, mind Budán külön-külön legföljebb 72 tag, egy-egy szolgálati osztályba pedig 18 tag volt sorolandó. Ld. a Pest városi képviselőtestület 1867. július 24., augusztus 14. és október 16-ai üléseit (BFL IV. 1302.), valamint a 119/1873. kgy. sz. pontot! 128 Új légszeszgyár felállításának legfőbb akadályát a Pest város és a Trieszti Általános Osztrák Gáztársulat között 1855-ben kötött szerződés képezte. A társulat ebben 25 évre szóló koncessziót kapott, mely a későbbiekben jelentősen hátráltatta a gázszolgáltatásnak a város igényeihez jobban igazodó fejlesztését. Ld. a 92/1873. és a 666/1874. kgy. sz. pontokat! 129 A vonatkozó törvényi hivatkozás így szól: „az ó-budai királyi kisebb haszonvételeket, melyek a királyi kincstárt földesúri jogon illetik, a kincstár a főváros tényleges egyesítése napjától megváltás nélkül a főváros tulajdonába bocsátja, mely az italmérési jogot a 19. §. szerint a főváros egész területén azonos szabály szerint, kezelendi”. A belügyminiszter tájékoztatta a fővárost arról, hogy a pénzügyminisztérium utasította az óbudai jószágigazgatóságot, hogy az „…amennyiben a fővárosnak a tisztviselői kar teljes megalakulásától feltételezett tényleges egyesülése legközelebb be fog következni…” az italmérési, a piaci helypénz-szedési és halászati jogokat jegyzőkönyvileg adja át. (vö.: BFL IV. 1407. b. 679/VII/1874. lvt. sz.). A regále-jogok végleges átvételére 1874. év folyamán került sor. Ld. a 104/1873., 111/1874., 354/1874., 509/1874. kgy. sz. pontokat!
