Gépészmérnöki Kar jegyzőkönyvei, 1950-1956
1953. január 14. (185-193)
4. Villámzárthelyik bevezetése. Időnként, előadási érén való feleltetés. 5. Nagy zárthelyik bevezetése. 6. Kisvizsga /anyag lezárt részéből tartott szóbeli kikérdezés/. « Mindenki tegye megfontolás tárgyává, hogy^saját tárgyával kapcsolatban melyiket tudja a legjobban felhasználni, ivénatos volna, a pontosan tudnék, melyik héten, mi kerül előadásra és egy u.n. oktatási naptárt L tudnánk tárgyanként felfektetni. Ha ezeket következetesen végrehajtjuk, vizsgabeszámolóra nem less szükség. Mindezzel az oktatás intenzitásának fokozását kívánja biztosítani. Követelményeket támasztunk, de a követelményeket jogosulttá kell tenni az oktatás intenzitásának fokozáséval. Hangoztatja, hogy az oktatás egyes vonalán támaszkodni kell a tanulócsoport háromszögié, igényelni kell a DISz munkáját és aktivizálni kell a kommunista hallgatókat. Folytatni kell a grogrammok jó előkészítését, bevezetését, kipróbálását és módosítását. Ebbe az oktatószemélyzetet teljes létszámban bele kell vonni Á II. félévre kari munkatervet fogunk összeállítani, melybe ezeket fogjuk beállítani, ^em kívánatos túl nagy programm felölelése, de ez le-» gyen reális.és végrehajtható. c,/ Fokoznunk kell a kádermunkát. Nvreszéló leveleket küldött az oktatóknak, melyben kérte, ogy »lndenki saját magáról adjon be jelentést. Jellemezze saját munkáját. Ez a jövő kádermunkájának az alapja. Mindenki elmondja magáról, hogyan látja kí saját magát. Ezt azonban ki kell ; egészíteni a prfesszor véleményével. He legyen hosszú az ilyen jelentés, de 8—lo sorban foglalja össze a lényeget. A professzor adjon jellemzést a munkatársairól. He dicsérje feleslegesen'és ne huzza le az oktatót. A professzorok beállítottságát alkalmasnak találja reális jellemzések adására. As illető saját magáréi alkotott véleménye, a professzorok és az Egyetem káderosztályénak együttes jellemzése ‘alapján ki fog alakulni a reális kép, Eyáb Jánost Az esti hallgatók k rdéséhez kiván hozzászólni. Fő hiányosság: nem tudtuk megvalósítani az egyénekkel való kellő foglalkozást. Probléma: hogyan tudjuk megvalósítani a kötelező konzultációt. A matematikai oktatásban szerinte a hiba ott van, hogy a tanszékek* megkövetelik az egyes fogalmak mechanikus begyakorlását, ugyanakkor azonban elmulasztják a megértésre, gondolkodásra való nevelést. Pedig a matematikai oktatás lényege a gondolkozás. A gondolkozásra való nevelés céljából helyesnek találja a képletek szóban való elmondatását. Hajnóczy Lászlói A matematika átka az a rendkívül tömör nyelvezet, amivel a mondanivalót ki kell fejezni. A hallgató azt hiszi, hogy a matematika lényege a képlet. A lényeg pedig az a gondolat. amit a képlettel kifejezünk. Ez az^eljárás, ami a gondolkozást fejleszti. tvi)-7-
