M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Szakosztály jegyzőkönyvei, 1904-1908

1905. március 11. (37-56)

Hasonló viszonyok uralkodnak Angliában, bár ott az elméleti kiképzés egyes műegyetemeken nem áll oly magas fokon, mint az említett amerikai műegyetemeken. De a mérnöki laboratóriumok szükségét és nagy előnyét az angolok is korán felismerték és ma már a legtöbb műegyetemük, ú. m. a londoni, oxfordi, cambridgei, manchesteri, liverpooli, leedsi és dublini többé- kevésbbé jól felszerelt laboratóriumokkal bir, melyekben alkalma van a hallgatónak az előadásokban hallottakat praktikusan, kísérletekkel és megfigyelésekkel kiegészíteni.

Mi nem akarjuk ezeket a több millióba kerülő laboratóriumokat mintául venni; de nem is vehetjük pl. az amerikaiakat, mert ezeknek berendezései oly nagyszabásúak, oly tökéletesek — lévén legnagyobb részök magánemberek gazdag alapítványaiból létesítve és fenntartva, hogy hasonlót semmiféle európai egyetemen vagy műegyetemen nem találhatunk.

De a mi viszonyainknak leginkább megfelelő németországi műegyetemek is létesítettek mérnöki laboratóriumokat, iá müncheni műegyetem után, melynek már 1870 óta van laboratóriuma, egymás után rendezett be a többi műegyetem is, ú. m. a berlini, karlsruhei, drezdai, hannoveri, stuttgarti műegyetemek, mérnöki laboratóriumot, nyilván, mert belátták és tapasztalták ennek úgy a gyakorlatra, mint az oktatásra gyakorolt kedvező befolyását. Ha összehasonlítjuk e műegyetemek gépészmérnök-hallgatóinak számát, akkor azt találjuk, hogy a berlini műegyetemet kivéve, a többi valamennyi lényegesen kevesebb hallgatóval bir, mint a mi műegyetemünk gépészeti szakosztálya, sőt vannak Németországban egyetemek is, melyeknek mérnöki laboratóriumi berendezésűk van, pl. a göttingai egyetem technikai fizikai-tanszéke oly laboratóriummal bir, melynek felszerelése teljesen a mérnöki laboratóriumok mintájára történt és ily irányban is fejlesztetik. A németek pedig tudvalevőleg nagy súlyt helyeznek az elméleti oktatásra és mégis nagy áldozatokkal létesítették ezeket a mérnöki laboratóriumokat és azon kisebb műegyetemek, melyek még laboratoriummal nem rendelkeznek, okulva a többi műegyetem haladásán és az elért eredményeken, követik a többiek példáját.

A mérnöki laboratóriumok szükségét azonban mi is érezzük. Folytonosan tapasztaljuk, hogy a technikus az előadottakat leírások és vázlatok útján csak fáradságos szellemi megerőltetéssel tudja helyesen megérteni. A nélkül, hogy módja volna a megtestesült gépet, a különböző munkafolyamatokat kísérleti megfigyelésekkel gyakorlatilag megismerni, sok esetben tökéletlen vagy helytelen fogalmat alkot magának a tanultakról, mert csak a sok tapasztalat és a kísérleti megfigyelés élesítheti és edzheti annyira a gondolkodást és képzelő tehetséget, mint azt a gyakorlati tárgyak teljes átértése és tudása szükségessé tesz.

Csak akkor, ha technikusainknak alkalmat adunk, hogy mindazon kiválóbb typusú, modern erő- és munkagépeket, melyeket az előadás keretén belül megismer, egyszersmind tényleg működésükben is megfigyelhesse, tanulmányozhassa, csak akkor, ha alkalmat adunk neki. hogy ily gépeket leszerelhessen, ismét felszereljen és üzembe helyezzen, hogy a gyakorlatilag fontosabb tudományos méréseket és kísérleteket eszközölje, csak akkor fognak technikusaink czéltudatosan dolgozhatni, csak akkor fognak önálló dolgok növeléséhez, teremtéséhez kellő alapot nyerni és praktikus észjárásra, gondolkodásra, helyes felfogásra szert tenni.

A mérnöki laboratórium a technikus számára ugyanaz, mint a klinika az orvosoknak. A mérnök a praxisban alaposan, tudományosan csak úgy dolgozhat, ha már a műegyetemről magával hozza a praktikus gondolkodásnak alapját, ha már itt tanulja megfigyelni az okokat és azok hatásait, ha